Az idei tanévben is folytatódott az elmúlt évek kedvező trendje: egyre kevesebb a rossz anyagi és szociális körülmények között élő diák. Az Oktatási Hivataltól (OH) kapott adatok szerint a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma a 2018/19-es tanév óta 128 829-ről 117 574 főre változott. A több mint 11 ezres csökkenés azt jelenti, hogy 8,7 százalékkal lett kevesebb rászoruló diák a köznevelésben.
Mindeközben a demográfiai változások okán a teljes tanulói állomány is csökkent ugyan, de jóval kisebb mértékben. Míg az elmúlt tanévben összesen 1 142 680 tanulót regisztráltak, idén csak 1 129 722 fő iratkozott be, ami mindössze 1,13 százalékos (13 ezer fős) mérséklődés.
Mint ismert, a fenti kategóriákba azon alacsony jövedelmű családok gyermekei tartoznak, akiknek a szüleik iskolázatlanok (legfeljebb nyolc általánost végeztek), esetleg tartósan munkanélküliek is vagy elégtelen lakókörülmények között élnek. Akinél ezek közül legalább két tényező fennáll, az halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető.

Fotó: Kurucz Árpád
Jelenleg az összlétszám 10,4 százaléka tartozik a két kategória valamelyikébe, míg tavaly a teljes iskolai tanulói állomány 11,27 százaléka volt érintett, vagyis a teljes létszámváltozást figyelembe véve is kevesebb lett a rászoruló. Az OH szerint a statisztika kedvező alakulásához a társadalmi változások is nagyban hozzájárulnak, többek közt például a munkanélküliség csökkenése.
Ha iskolatípus szerint vizsgáljuk az adatokat, azt láthatjuk, hogy az általános iskolások 13,2 százaléka számít hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű besorolásúnak, 0,9 százalékkal kevesebben, mint tavaly.
A gimnáziumokban különösen kevés a rászoruló diák, mindössze 1,7 százalék tartozik a két fenti kategóriába, körülbelül fél százalékkal kevesebben, mint egy évvel ezelőtt.
A szakgimnáziumokban szintén viszonylag jók az arányok: az idei 4,2 százalékos mutató 0,7 százalékkal jobb a 2018-asnál. A szakközépiskolákban és a sajátos nevelési igényűekkel foglalkozó szakiskolákban viszont nagyságrendekkel rosszabb a helyzet, előbbiben a diákok 17, utóbbiban 25 százaléka hátrányos helyzetű. Örvendetes viszont, hogy az arányok kedvező változása éppen a szakközépiskolákban a legjelentősebb, 1,7 százalékos.