Csernobil csak a haját vette el, kopasz fejjel ejtette ki a dölyfös világbajnokot

Június 11-én a Mexikó–Dél-afrikai Köztársaság mérkőzéssel kezdődik el az idei labdarúgó-világbajnokság. Pontosan száz nappal a rajt előtt indítottuk el a Magyar Nemzet százrészes sorozatát, amely a világbajnokságok történetének száz – általunk kiválasztott – legérdekesebb történetét meséli el. A tizenötödik részben azt a pillanatot idézzük fel, amikor 1994-ben egy bolgár futballista fejese kivégezte az aktuális világbajnokot, s Bulgária sporttörténelmet írt.

Jordan Lecskov, aki kiejtette Németországot Fotó: OLIVER MULTHAUP Forrás: DPA

Németország labdarúgó-válogatottjának nem kellett a selejtezőn izzadnia azért, hogy kijusson az 1994-es, Egyesült Államokban rendezett labdarúgó-világbajnokságra, hiszen négy évvel korábban (még NSZK néven) megnyerte az előző tornát. Sokáig úgy tűnt, hogy Bulgária ki sem jut az 1994-es vb-re, de aztán valami olyan dolog történt, amire ember nem számított. 1993. november 17-én, Párizsban rendezték meg a Franciaország–Bulgária vb-selejtezőt. A franciáknak egy pont is elég lett volna ahhoz, hogy a svédek mögött másodikként kijussanak a vb-re, s ez az egy pont egészen a 90. percig zsebben is volt, amikor a bolgár Kosztadinov belőtte önmaga és csapata második gólját. Ez a drámai befejezés azt jelentette, hogy a francia csapat hoppon maradt, a világbajnokságot nélkülük rendezték meg, Bulgária kijutott. A bolgár tévében Párizsból közvetítő Nyikolaj Kolev Kosztadinov második gólja után csak annyit ordított, hogy „Isten bolgár.”

Az 1993-as pillanat, amikor Bulgária kiejtette a franciákat a vb-selejtezőn Fotó: AFP/Vincent Amalvy

Bulgária borzalmas kezdése a világbajnokságon

Az az igazság, hogy Bulgáriának 1994-ben nagyon jó csapata volt. A világon a legtöbben Hriszto Sztoicskovot ismerték, aki ebben az időszakban a Barcelonában focizott. Sztoicskov volt tehát a szellemi vezér, de mellette is nagyszerű játékosok küzdöttek. Kraszimir Balakov a portugál Sporting csapatában játszott. Jordan Lecskov a Bundesligában, a Hamburgban focizott. Emil Kosztadinov a Porto játékosa volt. Szóval, egy kézlegyintéssel nem lehetett ezt az együttest elintézni, félvállról venni őket pedig pláne nem.

Bulgária nehéz csoportba került az 1994-es vb-n, mert melléjük húzták az 1990-es vb-döntős argentinokat, valamint Nigériát és Görögországot. 

A bolgár csapatnak pedig rémesen indult a torna, mert 1994. június 21-én, Dallasban 3-0-ra kiütötte őket Nigéria.

A borzalmas kezdés után Görögország ellen jött egy 4-0-s bolgár győzelem, majd a csoport rangadóján Bulgária Sztoicskov és Szirakov góljával 2-0-ra nyert Argentína ellen. Ez már olyan eredmény volt, amelyre felkapta a fejét a világ. A csoportban Nigéria, Bulgária és Argentína is 6-6 pontot gyűjtött, ez volt köztük a sorrend is, azaz a bolgár válogatott a második helyen ment tovább a legjobb 16 közé. Ott a mindig és mindenkire veszélyes Mexikó következett, 120 perc küzdelem után 1-1 lett az állás, a tizenegyeseket pedig a bolgár csapat lőtte jobban.

Botrány a németeknél

Mindeközben a német csapat hibátlanul masírozott a negyeddöntőbe. A csoportmeccsek során a spanyolok elleni 1-1 volt az egyetlen „hibapont”, Bolívia és Dél-Korea nem jelentett akadályt a vb-címvédőnek. De az ázsiaiak ellen 3-2-re megnyert találkozónál érdemes megállni egy pillanatra. Ennek a csoportmérkőzésnek a 75. percében a német szövetségi kapitány, Berti Vogts lecserélte Stefan Effenberget. A sértett és a pályáról lekapott játékos ekkor obszcén kézmozdulatot tett. 

Stefan Effenberg (fehér mezben), akit hazaküldtek az 1994-es világbajnokságról Fotó: ASFP/Eugene Garcia

Az újságírók szerint a mutogatás az Effenberget kifütyülő szurkolóknak szólt. Később derült ki, hogy nem, a felmutatott középső ujj inkább a szövetségi kapitánynak szólt. A német szövetség azonnal kivágta a csapatból Effenberget, aki kénytelen volt hazautazni. Korea majdnem egyenlített, ám a végén a németek ezt a meccset is megnyerték (3-2-re), miként a legjobb 16 között Belgiumot is 3-2-re verték meg. Így alakult ki a negyeddöntőben a Bulgária–Németország párosítás, a meccset 1994. július 10-én New Jersey-ben, a Giants Stadionban rendezték meg.

A meccs:
XV. labdarúgó-világbajnokság, negyeddöntő: Bulgária–Németország 2-1 (0-0)
New Jersey, 72 ezer néző.  Vezette: Cadena (kolumbiai).

Bulgária: Mihajlov – Kirjakov, Hubcsev, Ivanov, Cvetanov – Lecskov, Jankov, Balakov - Kosztadinov (Gencsev, 92. p.), Szirakov, Sztoicskov (Jordanov, 84. p.). 
Németország: Illgner – Kohler, Mätthaus, Helmer, Wagner (Strunz, 58. p.) – Berthold, Hässler, Buchwald, Möller – Klinsmann, Völler.
Gól: Sztoicskov (72.), Lecskov (90.), illetve Mätthaus (47.)

A mérkőzés előtt nem volt olyan ember, aki ne a németek továbbjutására fogadott volna. Jó, jó, erős ez a bolgár válogatott, meg ott van Sztoicskov is, de azért a németek a németek, a világbajnokok, a megtörhetetlen és elnyűhetetlen csapat, amely a szerencsét is oly sokszor kézen fogta már. És ahogyan az lenni szokott, a bolgárok elleni negyeddöntő második félidejének elején Lothar Matthäus meg is szerezte a vezetést a vb-címvédőnek Bulgária ellen. Tizenegyesből. 

Azért kapták a büntetőt a németek, mert Jordan Lecskov – kissé felelőtlen módon – térden rúgta Klinsmannt.

1-0, kész, mindennek vége, a bolgár szurkolók lehorgasztott fejjel ültek a tévéképernyők előtt odahaza, miközben csak Isten segedelmében bízhattak. Aki – mint az ebből az írásból már kiderült – olykor bolgár. Isten azonban ezen a délutánon – legalábbis az első félidőben – nem volt bolgár. Ha az lett volna, akkor a 12. percben Balakov lövése nem a kapufán csattan.

1990-ben, amikor az NSZK megnyerte az olaszországi világbajnokságot, a kispadon ülő Franz Beckenbauer a következőt mondta: – Sajnálom a világ többi országát. Most, hogy az NDK és az NSZK egyesül és közös Németország lesz belőle, mi be tudjuk építeni a legjobb keletnémet játékosokat a csapatba. Ezek után nagyon sokáig mi leszünk az egyeduralkodók, ez a német csapat verhetetlen lesz.

Franz Beckenbauer hatalmas tévedése

Beckenbauernek ebben a kijelentésében több volt a ráció, mint a túlzás. A német válogatottat amúgy a világ többi része közepes vagy nagy ellenszenvvel nézte, az az igazság, hogy nem volt szerethető csapat. Sokat tettek ők ezért, de a közutálatra azért nem szolgáltak rá. Jó focistákból álló, bivalyerős és kegyetlen nemzeti tizenegyet alkottak, olyan játékosokból álló együttest, amely az utolsó pillanatban sem adja fel. 

Matthäus góljával tehát 1-0 volt az állás a 47. percben. A statisztikusok tudták, hogy a német válogatott az 1962-es világbajnokság óta egy kivétellel – ez volt az 1978-as vb – mindig bejutott a legjobb négy közé. Németország az 1978-as világbajnokság óta egyszer sem vesztett el olyan vb-meccset, amelyen megszerezte a vezetést. Bulgária? Szép volt az eddigi menetelés, de itt most vége lesz a dalnak. Pedig egy nappal a negyeddöntő előtt milyen szépen szólt a dal? A bolgárok ugyanis születésnapi ünnepséget tartottak, mert az edző, Dimitar Penev mellett egy játékos, Jordan Lecskov is a neves naphoz érkezett. Szépen fogyott az alkohol. Sokan nem értették, hogy engedheti meg magának mindezt egy olyan csapat, amely másnap a négy közé jutásért játszik. A védő, Trifon Ivanov a következő szavakkal nyugtatta meg a tamáskodókat: 

Ha a németek meglátják vérszomjas tekintetemet, halálra fognak rémülni. Ha pedig Rudi Völler megérzi a leheletemet, elájul és a fűbe rogy.

Nos, a mérkőzés 74. percében nem úgy tűnt, hogy a németek fűbe harapnak, ám ekkor szabadrúgáshoz jutott a bolgár válogatott. A labda mögé a mester, az ász, Hriszto Sztoicskov állt, s annak rendje és módja szerint be is vágta azt a meglepett németek kapujába. 1-1. Bulgária innentől szárnyakat kapott, a játékosok rájöttek, hogy a világbajnok sem verhetetlen. 

Így érkezett el a meccs utolsó perce. Már mindenki a hosszabbítást várta. A német játékosok arcán kis csalódottság tükröződött. Zlatko Jankov beadta a labdát és a semmiből egyszer csak feltűnt egy kopasz fej. Jordan Lecskov feje. A születésnaposé. Azé a játékosé, aki egy, a világ számára ismeretlen bolgár kisvárosban, Szilvenben nőtt fel. 1500 kilométerre Csernobiltól. Lecskov egyszer azt mondta, azért nincs haja, mert az 1986-os atomerőmű-baleset okozta sugárzás fosztotta meg őt az addig dús hajkoronájától. Lecskov tehát megérkezett a beadásra, a fejese pedig védhetetlenül vágódott be a világbajnok kapujába. 

A fejes pillanata, amely megpecsételte a németek sorsát Fotó: DPA/Oliver Berg

2-1 Bulgária javára. A gól megszületésének pillanatában – ebben semmi túlzás nincsen – az egész világ felordított. Németországot kivéve. Ott néma csend ereszkedett alá. A világ többi része azonban kéjesen vigyorgott és ünnepelte a bolgárokat, mert ez a balkáni csapat kiejtette a mindig dölyfös, mindig nagyképű és sokszor nyerő németeket. Bulgária új nemzeti hőse Jordan Lecskov lett, az ember, aki megmutatta, hogy a lehetetlen is lehetséges. Pályafutásának befejezése után Szilven város polgármestere lett, de politikusként már nem volt annyira sikeres, mint a pályákon. A bolgár csapat 1994-ben a legjobb négy közé jutott, az elődöntőben azonban Olaszország megállította őket. Az olaszok elleni vesztes elődöntőt követően egy tévériporter megkérdezte Sztoicskovot, hogy Isten még mindig bolgár-e? A Barcelona játékosa így válaszolt: „Isten bolgár. De az olaszok elleni elődöntő játékvezetője francia volt.” Sztoicskov szerint a bíró, Joel Quiniou ezen a találkozón végig az olaszoknak fújt, s ezzel állt bosszút azért, mert a vb-selejtezőn a bolgár válogatott kiejtette a franciákat.

A soha nem látott csapat a legjobb négy között

Bulgária 1994 előtt a világbajnokságok történetében egyetlen meccset sem tudott megnyerni. Mérlege hat döntetlen mellett tíz vereség volt. Ez a csapat fordított az 1990-es világbajnok ellen, a háromszoros világbajnok ellen. A németek most jöttek rá, mekkorát tévedtek. A vb előtt ugyanis a német állami tévétársaság, a ZDF portréfilmet forgatott Hriszto Sztoicskovról.

A Barcelona játékosát akkor is lefilmezték, amikor éppen sült krumplit evett. Nem keveset, olajban sültet, a lehető legkárosabbat. 

Mit mondtak erre a derék német tévénézők és az ország válogatottjának játékosai? Sztoicskov? Bulgária? Ne vicceljünk, hát kell nekünk azoktól félni, akik egész nap rósejbnit zabálnak? Amikor kiestek, másképp vélekedtek. A német sportsajtó országos és nemzeti gyászt hirdetett. Ugyanakkor azt mindenki tudta, hogy a Berti Vogts irányította német csapat már régen nem volt ugyanaz, mint az 1990-es vb-aranyérmes társulat. Kissé megöregedtek, kissé elkényelmesedtek, kissé jóllakottá váltak. Már senki sem citálta Beckenbauer 1990-es szavait, mert rá kellett jönniük, hogy NDK ide, nemzetegyesítés oda, a világ többi része is megtanult focizni. A kiesés után 30 perccel a kapus, Bodo Illgner bejelentette, hogy visszavonul a válogatott szerepléstől. 

Egy német szurkoló, aki fel sem fogta, mi történt a bolgárok elleni meccsen Fotó: DPA/Oliver Berg

Így vagy úgy, Bulgária számára az 1994-es világbajnokság utolsó két meccse már nem volt diadalmenet. A bronzmérkőzésen nagyon csúnyán kikapott a svédektől (4-0), ezzel a negyedik helyen zárt. 

Világbajnokságon a bolgár válogatott azóta sem járt ebben a magasságban, mára pedig annyira gyenge lett a bolgár foci, hogy az ország nemzeti csapata képtelen kijutni a világversenyekre.

Így a 2026-os vb-n sem lesznek ott.

Németország csendben kullogott haza erről a világbajnokságról, de nem omlott össze. Olyannyira nem, hogy két évvel később, 1996-ban megnyerte az Angliában rendezett Európa-bajnokságot. 

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.