A 2006-os őszi rendőrterror olyan brutalitással vágott bele az emberek húsába, testébe, lelkébe, amit nem lehet elfelejteni, ez benne van a kollektív tudatban. Ugyanakkor a tények idővel megfakulnak, a felelősség elmosódik, ezért morális, emberi jogi és nemzetpolitikai felelősség, hogy a történteket pontosan feltárjuk, valamint azokkal a fiatalokkal is megismertessük, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen Magyarországon megtörténhetett – hívta fel a figyelmet a Gyurcsány-terrort bemutató országjáró vándorkiállítás céljára a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.
Gaudi-Nagy Tamás felidézte: azonosító jelvény nélkül, meglehetősen felajzott állapotban, több esetben alkoholos befolyásoltság alatt, és maszkban küldték utcára a rendőri állományt, ezzel pedig tulajdonképpen azt garantálták, hogy szabad kezet kapott a rendőrség.
Egy ilyen akciót nem lehet felsőbb rendőri utasítás nélkül, valamint az ezt tudomásul vevő vagy megrendelő politikai akarat nélkül végrehajtani.
Több bizonyíték is alátámasztja – folytatta –, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek jelentős ráhatása volt az eseményekre, sőt, utasításadásokkal bele is avatkozott a történésekbe. Viszont Gyurcsány Ferenc és a felesége, valamint egyebek mellett Vadai Ágnes és Varju László is máig masszívan tagadják a 2006-os bűnöket és tényeket, ezzel pedig lényegében ígérvényt adnak arra, hogy egy esetleges kormányváltás esetén ezek a módszerek követendők és ismét bevetendők lesznek a gyülekezési jog gyakorlóival szemben – mutatott rá.
Nem évül el
– Megítélésem szerint a 2006-os rendőrterror terrorcselekménynek minősül, amelynek az volt a célja, hogy személy elleni erőszakos bűncselekményekkel megfélemlítsék és elrettentő hatást gyakoroljanak a lakosságra. A terrorcselekmény pedig nem elévülő bűntett, ezért kiemelten fontos, hogy az áldozatok pénzügyi jóvátétele mellett érdemi szakaszába jusson a felelősségre vonás – hangsúlyozta az ügyvéd, aki egyúttal jelezte:
a jogsértettek jóvátétele elsöprő többségében 2010 után rendezésre került. Közel 250 károsult kapott a kormányváltás után csaknem 300 millió forintot.
Örömteli, hogy a Kossuth térről október 23-án rendőri erőszakkal kiszorított tüntetők közül az eddig még nem rendezett eseteiben (korábban 120 ilyen érintett részesült pénzügyi elégtételben) is nemrég született elvi megállapodás a kártérítésről.