Véget ért a téli szünet, az általános iskolák folyosói ma reggel óta újra gyerekzsivajtól hangosak, és ha minden jól megy, jövő hétfőtől a középiskolák is újra fogadhatják a diákjaikat. A nyugalom még képlékeny, de a 2021-es esztendő remélhetőleg kevesebb kihívás elé állítja az oktatás szereplőit, mint 2020. Tavaly sosem látott nehézségekkel küzdött meg a közoktatás, de a krízishelyzetből egyúttal rendkívül sokat is profitált a rendszer.
Míg az év első két hónapja a tantervek módosítása körüli vitáktól volt hangos, a koronavírus hazai megjelenésével pillanatok alatt világossá vált, hogy nem az új Nemzeti alaptanterv (NAT) lesz az év dobása az ágazatban. Egy sokkal nagyobb reform vette kezdetét.
A tanításban régóta várt és elvárt, mégis mindig túl nagy falatnak gondolt digitalizáció végre beköszöntött, és végérvényesen a mindennapok részévé vált.
Mint emlékezetes, március 16-án tantermen kívüli, digitális munkarendet vezettek be az ország minden iskolájában. Péntekről hétfőre bezártak az óvodák, iskolák, kollégiumok és egyetemek. Online térbe terelték a nyelvvizsgákat, lefújták az épp csak meghirdetett külföldi nyelvtanulási programot, és valamennyi osztálykirándulást, tábort, ballagást, diplomaosztót.
okos tankönyvek
A virtuális tanítás felkészületlenül érte az infokommunikációs technológiákkal többnyire hadilábon álló pedagógusokat, súlyos terheket rakott a szülőkre, és mély vízbe dobta a gyerekeket is, de nem volt választás. Az oktatásirányítás villámgyorsan élesítette az okos tankönyvek félkész fejlesztéseit, részletes módszertani ajánlást készítettek a tanároknak, de elárasztották az internetet a magáncégek és civilek felajánlásai is: aki csak tudott, digitális tananyagot gyártott, osztott meg, informatikai eszközökkel segítette a rászorulókat.
A kezdetekben csak döcögött a virtuális kapcsolattartás, és a Klebelsberg Központ mérése szerint a tanulók négy-öt százaléka lemaradt, de
az e-mailben kiküldött házi feladatoktól mára a legtöbb helyen sikerült eljutni az élő videókapcsolatos, valódi online tanórákig; a szükséghelyzetben teret kapott a projektmódszer, a személyre szabott feladat, az aktív, önálló tanulás.
A tavaszi hullám fő kihívását egyértelműen az érettségi jelentette, amely ráadásul épp a járvány tetőzésének idejére esett. A kormány döntéseit már-már hivatásszerűen kritizáló PDSZ persze azonnali bojkottfelhívást intézett a tanárokhoz, a vizsgaidőszak azonban – 83 ezer tanuló részvételével – végül gond nélkül lezajlott, utólag egyetlen koronavírusos megbetegedést sem lehetett az érettségihez kötni. A szóbeli vizsgák nagy részét nem tartották meg, az írásbelikre szigorú óvintézkedéseket írtak elő, és engedélyezték a visszalépést is, amelynek lehetőségével egyébként elenyészően kevesen éltek.