Gyors és eredményes változásokat hozott az oktatásban a múlt év

Sűrű és nehéz év áll a hazai oktatásügy mögött, de a karácsonyi szünet után most úgy tűnik, lassan visszatérhet az élet a normál kerékvágásba, legalábbis az osztálytermek ismét mindenhol megtelnek. 2020 tavaszán a járvány kitörése pillanatok alatt felforgatta a pedagógusok és a diá­kok napi rutinját, ám a tanítás nemhogy nem állt le, a kényszerű válsághelyzet igazi szakmai áttörést hozott. A tanórák az internetre költöztek, és észrevétlen gyorsasággal terjedtek el az innovatív, XXI. századi pedagógiai módszerek. Miközben tavaly az oktatásban is minden a koronavírus elleni védekezésről szólt, a kormány iskolaőrséget és új NAT-ot vezetett be, átszabta a szakképzést, és az oktatói béreket is megemelte.

Sződliget, 2020. március 17. A digitális távoktatás keretében előírt történelem feladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Jutott pénz emelésre

A tanév utolsó két hetére ismét megnyitották az iskolákat, ekkor felzárkóztatást kaptak a lemaradók. A nyári szünet nyugalmában még örülni is volt minek: a pedagógusok fizetését tíz százalékkal, a szakképzésben oktatókét átlagosan harminc százalékkal emelte a kormány.

Szeptemberben újra személyes oktatás indult, de maradt a maszk, a védőtávolság és a folytonos fertőtlenítés, sőt csakhamar belépett a sorba a kötelező lázmérés is.

A járvány második hullámában már az volt a cél, hogy minél tovább tantermi körülmények között folyhasson a nevelés, s ha valahol meg is jelenik a vírus, akkor néhány osztály, egy-egy iskola ideiglenes elkülönítésével szakítsák meg a terjedési láncot.

Újítások a vírus árnyékában

Az új tanév sok reformot is hozott: kiteljesedett az ingyenes tankönyvellátás, félezer intézményben munkába álltak az iskolaőrök, szigorították az iskolai erőszak szankcionálását. Az első, ötödik és kilencedik évfolyamon életbe lépett a módosított Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek. A változás új tantárgyakat, módosított óraszámokat, a tanároknak nagyobb szakmai szabadságot, a diákoknak kevesebb tananyagot hozott. A szakképzésben minden tanulóra kiterjedő ösztöndíjrendszert vezettek be. Elindultak az ötéves technikumok, a hároméves képzést nyújtó szakképző iskolák, újraszabták az OKJ-rendszert, az iskolaelhagyás ellen pedig új felzárkóztató képzésekkel (például orientációs év) vették fel a harcot.

Az iskolákban mindeközben továbbra is viszonylag hatékonyan sikerült fékezni a vírus terjedését, az őszi érettségin már a szóbeli vizsgákat is megtartották.

Novemberben aztán világossá vált, hogy nem kerülhető el az újabb szigorítás, igaz, a digitális tanrendet ezúttal csak a középiskoláknak és a felsőoktatásnak írták elő. Letesztelték a pedagógusokat is, a szűrés a vártnál alacsonyabb átfertőzöttséget mutatott: az érintettek alig két százaléka bizonyult pozitívnak. Annak érdekében, hogy az új évben se szabaduljon el a vírus, a téli szünet alatt fertőtlenítették az intézményeket, és az elmúlt két napban ismét letesztelték az önként jelentkező iskolai, óvodai dolgozókat. Hogy az újabb ellenőrzés milyen eredményt hoz, várhatóan napokon belül kiderül.

A diákoknak gyorsan ment az átállás a digitális oktatásra
Fotó: MTI/Komka Péter

Zökkenőmentes, biztonságos érettségi

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke úgy értékelt: 2020 nem volt sikerév a közoktatás számára, mivel idén – főként a járvány hatására – a rendszer összes gondja-baja megmutatkozott. – A magyar köznevelés egyik gyenge pontja a munkavállalók túlterheltsége. Jelenleg csaknem négyezer üres álláshelyet hirdetnek az ágazatban, ekkora hiány még sosem volt. A mostani 149 ezer helyett legalább 160 ezer főállású pedagógusra lenne szükség az országban, hogy az elmúlt évek során megnövekedett feladatmennyiséget el tudják látni – fogalmazott az érdekvédő, aki szerint a pandémia idején bebizonyosodott, hogy a digitális oktatás terén nagy lemaradása van az iskolarendszernek, noha a pedagógusok hatalmas erőfeszítéssel küzdöttek, és kétségtelen, hogy sokat fejlődött a digitális módszertanuk. – Az Akadémia kutatása szerint Magyarországon a tanulók húsz százaléka szenved digitális szegénységben, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy a hátrányos helyzetű, gyenge szociokulturális körülmények között élő diákok most még jobban lemaradtak, mint a hagyományos oktatás idején – folytatta a PSZ alelnöke. Szerinte történelmi hiba volt a válsághelyzetben bevezetni az új Nemzeti alaptantervet, az érettségi vizsgák zökkenőmentes és biztonságos lebonyolítását ugyanakkor elismerésre méltónak nevezte.

A járvány kapcsán Totyik Tamás hangsúlyozta azt is, hogy meglepte a kollégák alacsony tesztelési hajlandósága. A pedagógusok alig több mint hetven százaléka vett részt a szűrésen, a második fordulóban pedig csak mintegy kétharmaduk teszteltette magát.

Ennek oka az érdekvédő szerint az, hogy a fertőzés esetén járó százszázalékos táppénz olyan bürokratikus és bonyolult eljárásban kapható meg, amit a tanárok inkább nem vállalnak. Megjegyezte: arra számítanak, hogy a téli szünet után lehet még egy fertőzési hullám az iskolákban, ezért a pedagógusok egészségének megőrzésére nagyobb figyelmet kell fordítani.

Villámgyors digitalizálódás

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke szerint a köznevelés minden szereplője példamutató erőfeszítéseket tett a 2020-as, rendkívüli évben. – Tavasszal még nem volt felkészülve a rendszer a digitális átállásra, de egészen elképesztő volt látni, hogy rövid idő alatt mennyit fejlődtek a pedagógusok készségei az infokommunikációs eszközök és platformok használata terén. Rengeteget gazdagodott a tanárok módszertani kultúrája.

Természetesen vannak tantárgyak és anyagrészek, amelyeknél a digitális oktatás nem tudta maradéktalanul helyettesíteni a jelenléti oktatást, ezért nem lehet kijelenteni, hogy ugyanolyan hatékonyságú volt a tanítás, mint ha nem lenne járvány.

De ne felejtsük el: a tavaszi és az őszi digitális átállást is számba véve – bár utóbbi csak a középiskolásokat érintette – a tanítási idő több mint fele kiesett, azaz személyes találkozások nélkül zajlott – magyarázta az elnök. Hozzátette: az online oktatás elsősorban az alsó tagozatos évfolyamoknak, valamint az érettségire készülő végzős évfolyamoknak jelentett nehézséget, hiszen itt van a legnagyobb jelentősége a pedagógusokkal való konzultációknak, így értelemszerűen itt jelentkezett nagyobb mértékű lemaradás. – A 2020-ban érettségizettek jobb helyzetben vannak, mint a mostani tizenkettedikesek, mert nekik csak a felkészülés utolsó néhány hetét érintette az átállás, a mostani végzősöknek ugyanakkor hónapok kiesnek az osztálytermi tanításból. Bár a jelen állás szerint január 11-én a középiskolák is visszatérhetnek a hagyományos munkarendre, fontos lenne, hogy ha ez a határidő mégis eltolódik, az érettségire készülők akkor is kapjanak lehetőséget személyes oktatásra – hangsúlyozta Horváth Péter. Kiemelte azt is, hogy meglátása szerint az óvintézkedések betartása, például a maszkviselés vagy a távolságtartás terén fokozatosan egyre fegyelmezettebbek lettek a tanárok és a diákok is, sok helyen odafigyeltek arra, hogy külön épületrészekben helyezzék el az osztályokat, és mindenhol nagyon komolyan vették a fertőtlenítést is.