A hatéves alapképzést és az ötéves szakképzést figyelembe véve ma minimum tizenegy évbe telik, mire egy fiatal kész orvosnak számít – elvileg. A gyakorlatban azonban ez – nemritkán a tanulás közbeni családalapítás vagy tudományos tanulmányok miatt is – további évekkel kitolódik. Eközben az egészségügyben világszinten meglévő humánerőforrás-hiány nálunk is fokozott kihívást jelent, ezért sem halasztható tovább az orvosképzés gyakorlatorientáltabbá tétele – mondta a Magyar Kórházszövetség közelmúltban rendezett kongresszusán a Semmelweis Egyetem rektora.
Merkely Béla úgy fogalmazott: a humánerőforrás-helyzet javítható úgy is, hogy az eddiginél több orvost képzünk, de úgy is, hogy a hatéves alapképzés központjába a klinikai gyakorlatot helyezzük, a szakképzési időszakot lerövidítjük, és a minden évben lehetővé tesszük, hogy a fiatal orvosok olyan készségeket és képességeket szerezhessenek egy-egy területen, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló munkavégzésre.
A rektor, aki egyben az oktatási államtitkár által életre hívott tantervi reformbizottság vezetője, rámutatott: más érvek is szólnak a tananyag megújítása mellett. Az például, hogy a képzés a folyamatosan változó világ kihívásainak csak úgy tud megfelelni és az állandóan bővülő tudást befogadni, ha kellően rugalmas.
– Az orvostudományok területén a tudás kétévente megduplázódik, ennyi ismeretet nyilvánvalóan nem lehet átadni, de arra képessé kell és lehet is tenni a leendő orvost, hogy a saját területén folyamatosan nyitott legyen az új tudás befogadására. A világ minden orvosképző egyeteme szembesült már ezzel a kihívással, és a nagyok, így mások mellett a Harvard, a Heidelberg vagy a Karolinska már egy évtizeddel ezelőtt meg is tették azokat a lépéseket, amelyekre mi most készülünk – mondta a Semmelweis rektora. Hozzátette: a képzési reform az egyetemek közötti verseny miatt sem halasztható, mivel a négy magyar orvosképző helyre jelentős, a hazai hallgatókkal szinte azonos számban járnak külföldi hallgatók. Ez évi több mint nyolcezer fiatalt jelent.
