Játékos nyelvoktatásra fókuszál a NAT

Az átalakított Nemzeti alaptanterv megreformálja az idegen nyelvek oktatását is, olyan újfajta megközelítést behozva, ami valóban kedvet csinálhat a gyerekeknek a nyelvtanuláshoz.

Az új alaptanterv alapja az egyénre szabott, modern oktatás Fotó: Teknős Miklós

Hajmeresztőnek nevezte a Történelemtanárok Egylete Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatos kritikáit Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook-posztban adott hangot értetlenségének azzal kapcsolatban, hogy a szervezet belekötött például abba, hogy a NAT 1956-ot a nemzet forradalmának, a Kádár-rendszert pedig diktatúrának nevezi, vagy hogy a szabályozás előtérbe helyezi a határozott magyar identitást és a közös kulturális szimbólumok elsajátítását. Rétvári Bence szerint a megfogalmazott bírálatok azt a hatást keltik, mintha a kritikusok egy „Niedermüller-átképzőbe” iratkoztak volna be. Az államtitkár az Eurostat adatai­ra hivatkozva arról is beszámolt tegnap, hogy az oktatás területén kiadott oklevelek arányát tekintve Magyarország az élvonalban van. A harmadik legmagasabb, 16 százalék az ilyen dokumentumot szerzők aránya az összes végzett számához képest. Míg tíz éve nyolcezren végeztek ezen a területen, most már tízezren – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a felsőoktatásban ma már a harmadik legnépszerűbb terület a pedagógusképzés.

Az új alaptanterv alapja az egyénre szabott, modern oktatás
Fotó: Teknős Miklós

Az átalakított Nemzeti alaptanterv megreformálja az idegen nyelvek oktatását is, olyan újfajta megközelítést behozva, ami valóban kedvet csinálhat a gyerekeknek a nyelvtanuláshoz. – A NAT-ban egy sor pozitív elem jelenik meg, amelyek modern szemléletű, kommunikatív nyelvtanulási modellre utalnak – véleményezte a szabályozást lapunknak a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint üdvözlendő, hogy a nyelvtanulás kezdeti szakaszában nem elvárásközpontú, hanem élményalapú, játékos, szóbeliségre fókuszáló oktatást irányoz elő a szabályozás, ami nem mellesleg külön hangsúlyozza a gyermekbarát, vizuá­lis elemekben gazdag tanulási környezetet is. – Pozitív továbbá, hogy a NAT felismeri az egyénre szabott, differen­ciált tanulás fontosságát, valamint azt, hogy a tanórán kívüli tevékenységekre is építeni kell. Súlyos hiányosság ugyanakkor, hogy az általános iskolák első három évfolyamáról egyáltalán nincs szó. Pedig az iskolák felében már a 4. osztálynál előbb, harmadában pedig már az első osztálytól megkezdődik a nyelvoktatás – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint érdemes lett volna szintenként meghatározni, hogy adott óraszám után mik a konkrét elvárások. Kiemelte továbbá, hogy a tanterv homályosan fogalmaz a középiskola végére elvárt nyelvtudással kapcsolatban is. Eszerint a diá­kok a tanulmányok végére képesek lehetnek elérni a B2 (azaz középfokú) szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíteni tudják.