Katonai bázis lesz Szentkirályszabadján

Ma leteszik az alapkövét a Honvédelmi Minisztérium szentkirályszabadjai raktárának, a beruházást azonban a Magyar Nemzet értesülései szerint hamarosan újabbak követhetik. A tárca célja ugyanis az, hogy a nagy múltú, de használaton kívüli repülőteret és katonai bázist logisztikai és kiképzőközponttá fejleszti.

A volt honvédségi repülőtér és környezete a következő években teljesen megújulhat Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Szentkirályszabadján hamarosan megkezdik egy katonai logisztikai és kiképző bázis kivitelezését – értesült a Magyar Nemzet. Az egykori honvédségi központ területén mintegy húszezer négyzetméteres, korszerű katonai bázis megépítését tervezik, erről már augusztusban bejelentést tett Benkő Tibor honvédelmi miniszter Veszprémben. Ma leteszik az alapkövét a Honvédelmi Minisztérium raktárának, amely ehhez a beruházáshoz kapcsolódhat, és a szentkirályszabadjai repülőtérhez vezető bekötőút melletti építési területen húzzák majd fel a tárca megbízásából.

A településen működött valamikor az ország egyetlen harcihelikopter-ezrede, és az egyetlen magyar helikopteregység, ahol a Mi–24-es harci helikopterek álltak rendszerben. A Kerecsen és a Phoenix harci helikopter századok a Mi–24-est, míg a Borz szállítóhelikopter század és a vegyes helikopter század a Mi–8-as és a Mi–17-es típust üzemeltette. Korábban Szentkirályszabadján működött egy szovjet egység is, a 73. Önálló Helikopter Raj, amely 1969-ben alakult meg a 13. Gárda Tankhadosztály alárendeltjeként. 1970-ben kezdték meg a raj leszállóit kialakítani, majd ugyanabban az évben ősszel kapta meg az egység a Mi–2-es helikoptereket a tököli légibázison. A helyben való kiképzés után mind a hat gépet átrepülték Szentkirályszabadjára.

A reptér mellett volt a szovjetek egyik laktanyája. Ott egy komplett garnizon működött 1991-ig, körülbelül ezer emberrel, tiszti lakásokkal, panelépületekkel, két iskolával, kórházzal, könyvtárral és színházzal. 1973-tól az 87. Szállítóhelikopter Ezred nevet kapta meg az alakulat, 1978-ban pedig megkezdődött a Mi–24-es harci helikopter rendszeresítése, amelyre az állományt ismét a Szovjetunióban képezték ki, az első négy, D típusú harci helikopter ugyanabban az évben érkezett, a gépeket szigorú titoktartás mellett hozták be az országba. 1980-ban 16 HIND forgószárnyast hoztak be Szentkirályszabadjára, akkor már két harcihelikopter-század állomásozott ott. 1985-ben újabb D és egyben V alváltozatok is érkeztek.

A volt honvédségi repülőtér és környezete a következő években teljesen megújulhat
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az 1984-ben már negyven Mi–24-essel és húsz Mi–8-assal rendelkező ezred átalakult harcihelikopter-ezreddé. Két év múlva az alakulatot harcihelikopter-dandárrá fejlesztették. A 80-as évek végére rendszeresítették ott a Mi–17-es típusú közepes szállító helikopter, a Mi–8-as modernebb és erősebb változatát. Ekkor a dandár állományába két harcihelikopter-század, egy közepes szállítóhelikopter-század és egy vegyes helikopterszázad tartozott. A dandárt azonban 1990-ben újra ezreddé alakították az állomány csökkentésével. Ez lett a 87. Bakony Harci Helikopter Ezred, amely a szocialista Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején elkezdett, haderőreformnak hívott szisztematikus leépítés áldozata lett, több másik helyőrséggel együtt.

Az ezredet megszüntették, a megmaradt egységeket Szolnokra költöztették át, sok katona a költözés helyett a nyugdíjat választotta, mert az állomány döntő többsége Veszprémből és a környékbeli településekről származott. A reptér sorsa ezt követően kérdésessé vált. Szerettek volna egy nemzetközi repülőteret létrehozni a helyén, ám a környező települések ezt megvétózták. Jelenleg csak kisgépes repülés működik a területen. Felvetődött a repülőtér vegyes, katonai és polgári hasznosítása is, ehhez akár lendületet is adhat egy katonai bázis létesítése a térségben.