Szentkirályszabadján hamarosan megkezdik egy katonai logisztikai és kiképző bázis kivitelezését – értesült a Magyar Nemzet. Az egykori honvédségi központ területén mintegy húszezer négyzetméteres, korszerű katonai bázis megépítését tervezik, erről már augusztusban bejelentést tett Benkő Tibor honvédelmi miniszter Veszprémben. Ma leteszik az alapkövét a Honvédelmi Minisztérium raktárának, amely ehhez a beruházáshoz kapcsolódhat, és a szentkirályszabadjai repülőtérhez vezető bekötőút melletti építési területen húzzák majd fel a tárca megbízásából.
A településen működött valamikor az ország egyetlen harcihelikopter-ezrede, és az egyetlen magyar helikopteregység, ahol a Mi–24-es harci helikopterek álltak rendszerben. A Kerecsen és a Phoenix harci helikopter századok a Mi–24-est, míg a Borz szállítóhelikopter század és a vegyes helikopter század a Mi–8-as és a Mi–17-es típust üzemeltette. Korábban Szentkirályszabadján működött egy szovjet egység is, a 73. Önálló Helikopter Raj, amely 1969-ben alakult meg a 13. Gárda Tankhadosztály alárendeltjeként. 1970-ben kezdték meg a raj leszállóit kialakítani, majd ugyanabban az évben ősszel kapta meg az egység a Mi–2-es helikoptereket a tököli légibázison. A helyben való kiképzés után mind a hat gépet átrepülték Szentkirályszabadjára.
A reptér mellett volt a szovjetek egyik laktanyája. Ott egy komplett garnizon működött 1991-ig, körülbelül ezer emberrel, tiszti lakásokkal, panelépületekkel, két iskolával, kórházzal, könyvtárral és színházzal. 1973-tól az 87. Szállítóhelikopter Ezred nevet kapta meg az alakulat, 1978-ban pedig megkezdődött a Mi–24-es harci helikopter rendszeresítése, amelyre az állományt ismét a Szovjetunióban képezték ki, az első négy, D típusú harci helikopter ugyanabban az évben érkezett, a gépeket szigorú titoktartás mellett hozták be az országba. 1980-ban 16 HIND forgószárnyast hoztak be Szentkirályszabadjára, akkor már két harcihelikopter-század állomásozott ott. 1985-ben újabb D és egyben V alváltozatok is érkeztek.
