Késő hatodikban látni a lemaradást

Égető szükség van a szakképzés reformjára, a kompetenciamérés eredményei ugyanis ismét rámutattak, hogy a szakközépiskolások tudásával óriási gond van. A napokban közzétett adatok szerint az érettségit nem adó, hároméves képzés tizedikesei lényegében nem fejlődtek semmit az általános iskolához képest, sőt megint alulmúlták a náluk négy évvel fiatalabb évfolyamot. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők szerint késő, ha csak a felső tagozatban derülnek ki a hiányosságok, ezért minden iskolában saját, helyi mérésekre van szükség, hogy időben be tudjanak avatkozni.

Minden életkorban figyelemmel kellene kísérni a tanulók teljesítményét Fotó: Havran Zoltán

Nem hozott meglepetéseket az országos kompetenciamérés. Az Oktatási Hivatal (OH) a napokban tette közzé a 2018-as eredményeket, amelyből kiderül, hogy szövegértésből és matematikából is hasonlóan teljesítettek a diákok, mint a megelőző tanévben, sőt az elmúlt tíz évet tekintve sincs érdemi változás. A vizsgálatba minden évben a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulókat vonják be, ezúttal több mint 264 ezren írták meg a teszteket.

Az OH jelentése szerint most is a budapesti, nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió teljesített a legjobban, míg az észak-magyarországi, valamint az észak-alföldi régió diákjai gyengébben szerepeltek. Elmondható, hogy mindhárom évfolyamon jobbak voltak a lányok a szövegértési teszten, a fiúk pedig matematikából jeleskedtek. Matematikából egyébként minden évfolyamon szinte teljesen megegyeznek az eredmények a korábbi értékekkel, szövegértésből a nyolcadikosok és tizedikesek javítottak, a hatodikosok viszont kicsit rontottak 2017-hez képest.

A felmérés ezúttal is rámutatott a szakképzésben tanulók komoly hiányosságaira, kiderült ugyanis, hogy a tizedikes szakközépiskolások ismét alulmúlták az általános iskolásokat, sikerült még a tőlük négy évvel fiatalabb hatodikosoknál is gyengébb dolgozatokat produkálniuk.

A szakközépbe járók – tehát az érettségit nem adó, hároméves, korábban szakiskolának hívott iskolatípus diákjainak – elszomorító adatai kapcsán az OH jelzi, hogy ezek a diákok nem a tizedik osztályra maradnak le társaik­tól, hanem már a 6. évfolyam végén is gyengébbek voltak. A 9–10. évfolyamon pedig sem a matematikai eszköztudásuk, sem a szövegértési képességeik lényegében nem fejlődtek tovább.

A Magyar Nemzet által megkérdezett közoktatási szakértő szerint fontos lenne, hogy az iskolák rendszeresen végezzenek saját méréseket is, amelyekkel már az alacsonyabb évfolyamokon is figyelemmel kísérhetik diákjaik teljesítményét. Szakál Ferenc Pál szerint így elkerülhető lenne, hogy csak a 6. osztály végén szembesüljenek az esetleges rossz eredményekkel. – Annál is inkább, mert mire a 6. osztályban végzett teszt eredményeit nyilvánosságra hozzák, már hetedikesek a tanulók, és kevés idő áll rendelkezésre, hogy ha történik is valamilyen beavatkozás, az érdemi eredményt hozhasson a 8. osztályos mérésig. Idén ­például már lement a 2019-es felmérés, mire a 2018-as eredménye kiderült – magyarázta a szakértő, hozzátéve: abban az iskolában, ahol ő tanít, megkezdték egy saját mérési rendszer kidolgozását, hogy fokozottan tudják figyelni, mikor és hogyan érdemes változtatni a tanítási módszereken.

Minden életkorban figyelemmel kellene kísérni a tanulók teljesítményét
Fotó: Havran Zoltán

Nem meglepő a szakközépiskolások gyenge tudása a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Borsod megyei elnöke szerint. Molnár Zoltán, aki harminc éve tanít magyart és történelmet egy nagy létszámú borsodi szakképző intézményben, azt mondja: a szakközépiskolákba jórészt eleve olyan diákok érkeznek, akik szinte születésüktől kezdve predesztinálva vannak a kudarcra. – Nem ritka, hogy a diákok borzasztóan hátrányos helyzetű környezetből jönnek, sokszor a szüleik is legfeljebb általános iskolát végeztek, és a családjukban sosem volt érdem a jó iskolai eredmény, sosem kérték otthon számon a rossz jegyeket, nem ösztönözték őket a szorgalmas tanulásra.

Ezek a gyerekek közömbösek az iskolai eredményesség iránt, sőt mire eljutnak a középiskolába, már nem is érdekli őket az egész. A pedagógusok persze megteszik, amit tudnak, de sokszor hiába küzdünk, ezzel a leszakadó réteggel egyszerűen nem tudunk mit kezdeni. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szakközépiskolákban a szakmai tantárgyak megjelenése miatt jóval alacsonyabb óraszámban tanulják a közismereti tárgyakat – mondta el mindezt Molnár Zoltán.

Hozzátette: a szakképzés jövő tanévtől induló átalakítása javulást hozhat, de a lemaradók felzárkóztatását ennél sokkal korábban el kell kezdeni.