Nem kétséges: Karikó Katalin a magyar tudomány legnagyobbjai között van, és az egyetemes tudomány legnagyobb elismerésére is méltó – hangsúlyozta Bajkai István az Emberi Méltóság Tanácsának ünnepségén, ahol a Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus munkásságát az Emberi méltóságért kitüntetéssel ismerték el.
A országgyűlési képviselő Karikó Katalint méltatva felidézte: az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében főszerepet játszó biokémikus a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni, majd 1985-től külföldön folytatta pályafutását. A szakember – folytatta – 2013-ban a Pennsylvaniai Egyetemen kezdett mRNS-kutatással foglalkozni, amit először még nem akart elfogadni a szakma, ám ő és csapata hittel és tudással mégis sikerre vitte az ügyet, így
az egyetem is szabadalmaztatta a módszerét, amelyet Karikó–Weissmann-technikának hívnak, és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja.
– Minden elfogultság nélkül elmondható, hogy a magyaroknak az átlagnál több jutott a szellemóriásokból, most pedig – amikor fájdalmasan szembesülünk a természetben meglévő vírusok pusztító megjelenésével – ismét büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotó szellem egyik legnagyobbikára, Karikó Katalinra, aki olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál, Korányi Frigyes vagy Szent-Györgyi Albert – fogalmazott laudációjában Bajkai István.
A kitüntetés átvétele után Karikó Katalin elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy a magyar társadalomhoz tartozó neves elődök után ő is átvehette az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetését. Hangsúlyozta, hogy Magyarország, a magyar nyelv és kultúra mindig is nagyon fontos volt számára, és annak ellenére, hogy évtizedek óta külföldön él,
családjával együtt mindig is magyar maradt. A Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus végül elmondta: immár nyolcadik éve Németországban dolgozik a munkacsoportjával, akikkel az mRNS különböző alkalmazási területeit – a rákos betegségek vagy a szívelégtelenségben szenvedők gyógyítását – kutatják.
