– A Nemzeti alaptanterv (NAT) azért nemzeti, hogy megjelenjenek benne a nemzeti értékek. Az irodalomkönyvbe pedig igenis bele kell kerülniük azoknak a szerzőknek, akik nemzeti értékeket ápolnak, akik a magyar nemzet felé bizonyítottak valamit – hangsúlyozta lapunknak az egyik vezető vidéki általános iskola igazgatója. Szabó Gyula, a debreceni Epreskerti Általános Iskola intézményvezetője, a város kulturális és oktatási bizottságának tagja szerint elkerülhetetlen, hogy a tananyag megújításakor ideológiai viták alakuljanak ki a magyar és történelem tárgyak kötelező tartalmai körül, de el kell fogadni, hogy a változtatás időnként szükségszerű. – Az idő múlásával folyamatosan változnak a történelmi szereplők, és ahogy a társadalom szemlélete formálódik, úgy változik a történelmi szereplők súlya, megítélése is. Teljesen természetes, hogy ennek megfelelően a tananyag is alakul, ha nem így lenne, akkor rendszerváltás sem lett volna, és az iskolákban még mindig Kun Bélát meg Lenint taníthatnánk – fogalmazott az igazgató.
Szerinte a megújult NAT próbál lépést tartani a változó korral, a szülők, illetve a munkaerőpiac igényeivel is. – Generációs nemzedékváltás zajlott le az elmúlt években, ami egyértelműen indokolta a NAT módosítását. Olyan nemzedék lép be most a közoktatási rendszerbe, amelyik már másfajta tudással rendelkezik, mint a korábbi évfolyamok. Megváltoztak a piac igényei is, a mindennapokhoz sokkal közelebb álló, gyakorlatban jól alkalmazható tudást kérnek számon a végzetteken. Ennek a kihívásnak pedig csak úgy tudnak megfelelni az iskolák, ha a módszertan és a tananyag az igényekhez igazodik, és nagyobb hangsúlyt kap a kompetenciák fejlesztése. A mostani módosításból pedig kiolvasható ez a szándék – állapította meg az intézményvezető.
Mint mondta, a földrajztananyag például jól láthatóan – és indokoltan – eltolódott a természeti jelenségek felől a társadalomföldrajz felé. – Arra a világra kell felkészítenünk a gyerekeket, amelyikben benne élnek, arról kell tanulniuk, amivel találkoznak a mindennapokban. Ennek megfelelően a felsőbb évfolyamokon a globalizáció, népesedés, migráció, gazdaságföldrajz, európai uniós ismeretek, piaci folyamatok kaptak hangsúlyt. A gyerekeket nap mint nap ezek a témák veszik körbe, muszáj ezekről beszélgetni az órán – hangsúlyozta Szabó Gyula.