Májusban új fázisba lép a járvány elleni védekezés

Az időben megtett intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült lassítani a koronavírus-járvány terjedését, egy nagyon lefojtott járványról beszélhetünk. A védekezés május elején kezdődő második fázisában a feladat a biztonságos visszatérés feltételeinek, ütemezésének megbízható elemzéseken és folyamatos nyomon követésen alapuló meghatározása – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium online szakmai konferenciáján.

Budakeszi, 2020. április 2. Védőfelszerelést viselő személyzet az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán Budakeszin 2020. április 2-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére rendezett tudományos videokonferencián a tárcavezető arról beszélt: a világjárvány kirobbanását követően a fő cél az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék annak terjedési sebességét.

Ezzel időt nyertünk arra, hogy az egészségügy felkészülhessen a legrosszabb forgatókönyvek szerinti tömeges megbetegedésekre. A stratégia eredményesnek bizonyult, az emberek minden mérés szerint betartották az intézkedéseket, és távol tartottak magukat egymástól, a kontaktusok száma településtípusonként különböző mértékben, 70-90 százalékkal csökkent. Mindezek miatt, a koronavírus-pandémia hazánkban emiatt egy erősen elfojtott járvány képét mutatja, döntően zárt közösségekben, egészségügyi és szociális intézményekben, idős otthonokban terjed – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője.

Oroszi Beatrix úgy fogalmazott, ez megalapozza az egyébként társadalmi és gazdasági szempontból is indokolt stratégia-váltást a járvány kezelésében. Az epidemiológus hangsúlyozta: addig, amíg nem lesz védőoltásunk a vírus ellen, a járvány csak a fertőzési lánc megszakításával uralható. Ez az eddigi korlátozó intézkedéseket óvatosan és fokozatosan oldva egy négyszintű stratégia mentén érhető el.

A vírus terjedését szerinte folyamatosan monitorozni, a tesztelések számát növelni kell, hogy mielőbb megtaláljuk a fertőzötteket. Őket és kontaktjaikat két hétre karanténba helyezve, illetve a maszk használat kötelezővé téve az emberek többsége lassan visszatérhet a normális hétköznapokba.

Hasonlóan vélekedett Röst Gergely egyetemi docens, aki jelenleg járványmatematikusként segíti a koronavírus elleni összehangolt védekezést. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének munkatársa szerint is egyfajta kombinált stratégiára van szükség, amelyben az egyes intézkedések hatása összeadódik: a maszkok használata számítások szerint 20 százalékkal, a fertőzöttek kapcsolatainak felderítése 30 százalékkal csökkenti a járvány terjedését, és ugyanez érhető el a társadalmi távolságtartás bizonyos mértékű fenntartásával is.

A matematikus arra is kitért, hogy a koronavírus-járványt erős szezonalitás jellemzi, a nyári időszakban általában csökken a fertőzőképessége, ősszel viszont újra aktiválódhat. Ez egy elég nagy bizonytalansági faktor, amire a minap az amerikai járványügyi hatóság is figyelmeztetett, különös tekintettel arra, hogy a második hullám egybeeshet a következő influenza-járvánnyal.

Kérdésre válaszolva Orosz Beatrix azt mondta, a jelenlegi magyarországi járványügyi helyzetben, megfelelő biztonsági előírások mellett jó döntés megtartani az érettségit.

Ugyanez volt a véleménye Jakab Ferencnek, a koronavírus kutatócsoport vezetőjének is, aki elmondta: a magyar kutatók jelenleg több mint 310 hatóanyagot tesztelnek, ezekből 226 újonnan szintetizáltat, naponta 10-30 új vegyületet kapnak a kutatóktól, amiket folyamatosan tesztelnek. A maláriaellenes hidroklorokin az egyik legígéretesebb ezek közül, aminek azonban súlyos mellékhatásai vannak, mint fogalmazott, „ez nem egy vitamin”.

A hatóanyaggal végzett vizsgálatok eredményei is nagyon ellentmondásosak, ezért azzal kombinációs szerként lehet egy jól megtervezett, szigorúan szabályozott klinikai vizsgálatot indítani.

Egy másik potenciális ellenszer lehet a favipiravir, amelynek elkészült itthon az első 200 milligrammja, és ha minden jól megy, 2020 júniusára 10 kilogramm hatóanyagot tudunk belőle gyártani, ami 30 ezer kapszulányi gyógyszerre elegendő, majd egy hónapra rá további újabb 10 kilogrammot. A klinikai vizsgálatok ezzel a szerrel is elindulhatnak közben, a vizsgálati eljárásrendet most dolgozzák ki – tette hozzá.

Új vegyületeket is tesztelnek, mondta Jakab Ferenc, amelyek között biztosan lesz, amelyik beváltja a hozzá fűzött reményeket, és azzal is el lehet majd indulni gyógyszerfejlesztés irányába.

A konferencia konklúziója az volt, hogy a hazai kutatási kapacitások, a tudományos élet képviselőinek szakértelme rendelkezésre áll ahhoz, hogy a gazdaság újraindítása, a korlátozások fokozatos lebontása a járvány következő fázisában is kellő megalapozottsággal mehessen végbe.

A nagy csapat

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetésével egy hónapja epidemiológusokból, matematikai modellezőkből és az egészségügyi ellátórendszer adatait elemző szakemberekből álló munkacsoportok térképezik fel a járvány terjedésével kapcsolatos folyamatokat, kilátásokat. A kutatók munkáját a társadalmi kapcsolatok alakulását vizsgáló hálózatkutatók és szociológusok is támogatják.