A személyes tanár-diák kapcsolat hiánya miatt tovább erősödhet a hátrányos helyzetű tanulók lemaradása a tantermen kívüli oktatás idején, az otthoni tanulás legalapvetőbb technikai feltételei azonban úgy tűnik, a szerényebb körülmények között élő családokban is adottak.
Az Ipsos még 2019 októberében mérte fel a hazai gyerekes háztartások eszközellátottságát, KidComm névre keresztelt kutatásukból pedig az derült ki: 98 százalékos az otthoni internetelérés aránya, emellett tízből kilenc családnak van asztali számítógépe vagy laptopja, a felének pedig tabletje. Az adatok szerint három év leforgása alatt megduplázódott a gyerekes háztartásokban mért okostelefonok száma (98 százalék), a tabletek elérése pedig ennél is nagyobb ütemben, körülbelül háromszorosára nőtt (52 százalék). Azokban a családokban, ahol 8-17 éves korú gyermeket nevelnek, a kiskorúak 79 százaléka saját okostelefont használ, a 15 évesnél idősebb gyerekek több mint felének eszközein pedig megtalálható a Facebook, a Messenger, az Instagram, a Viber és a Gmail is.
A magyar hozzáférési arányok nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, erre Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára hívta fel a figyelmet a napokban. Az MSZP-s Szabó Sándor írásbeli parlamenti kérdésére adott válasza szerint OECD-átlag feletti a gyermekes magyar családok körében mért 98,5 százalékos internetelérési arány. Az OECD-átlag e tekintetben 96 százalék. Akiknek van internetjük, azok kivétel nélkül szélessávú internetet használnak, ami szintén két százalékkal jobb az uniós átlagnál.
Fotó: Éberling András
Rétvári jelezte azt is, hogy a tanuláshoz szükséges körülmények, így a csendes szoba, az iskolai használatú számítógép ugyancsak a tanulók több mint kilencven százalékának biztosított az otthonában. Ezzel olyan országokkal vagyunk egy csoportban, mint Dánia, Svédország, Svájc, Ausztria, Finnország, Németország vagy az Egyesült Királyság. Megelőzzük többek közt a franciákat, a spanyolokat vagy az olaszokat is – hangsúlyozta.
