Nanokapszula, a trójai faló, avagy robotok a műtőben

Belátható időn belül, saját szakterületükön úttörő felfedezéseket tettek a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának orvosai és kutatói. A lapunk által bemutatott eredményeik nemcsak a magyar egészségügyre, de a világ betegellátására is hatással lesznek.

A vegytani intézetben megtalálták a módját, hogyan cselezzék ki a természetet (képünk illusztráció) Fotó: Kurucz Árpád

A világon emberek százmillióit érintő szárazszem-betegség jóval komplexebb probléma annál, semhogy csak a manapság oly gyakori számítógép- vagy okostelefon-használat által okozott tünetnek tekintsük és műkönnyel kezeljük – állítja a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinikájának igazgatója, aki a tüneti kezelés helyett az alapproblémát igyekszik orvosolni. Tóth-Molnár Edit a világon elsőként dolgozott ki a könnymirigy-vezetékrendszer vizsgálatára alkalmas módszereket, ezek segítségével pedig számos, a mirigyműködés megértéséhez közelebb vivő folyamatot sikerült leírnia. A köztudatban sok a félreértés ezzel a veszélyes, a szemfelszínt érintő betegséggel kapcsolatban, az észlelhető tünetek súlyossága és a szem valós egészségi állapota ugyanis sokszor nincs összhangban. Megfelelő terápia hiányában azonban a folyamat észrevétlenül romlik tovább. A legsúlyosabb esetben krónikus szaruhártyahám-hiány, fekély, hegesedés jelenhet meg a szemfelszínen: ekkor már a szárazszem-betegség visszafordíthatatlan látásromlással, de akár a látás teljes elvesztésével is járhat.

Szemfelszín-ambulancia

Az elsődleges cél a szemfelszín védelme és a látásélességért is felelős szaruhártyát védelmező könnyfilm állapotának helyreállítása. A Tóth-Molnár Edit által létrehozott munkacsoport egyik kiemelkedő eredménye, hogy igazolták a kloridcsatorna könnytermelésben betöltött alapvető szerepét, ami a későbbi gyógyszerfejlesztések kiindulópontja lehet. Hamarosan egy szemfelszín-ambulanciát is kialakítanak, amely a tervek szerint világszínvonalú műszerparkkal – köztük az országban csak Szegeden hozzáférhető könnyrétegvizsgáló készülékkel – segíti majd a szemfelszínbetegségben szenvedők diagnosztikáját.

Kicselezi a biológiai védekezőrendszert

Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó gyógyszermolekulákat tartalmazó kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai fejlesztettek ki. Az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák, fájdalomcsillapítók úgynevezett nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életére lehet pozitív hatással. Mint egy trójai faló, úgy csapja be és csempészi át a speciális nanokapszulás csomagolás a hatóanyagot a vér-agy gáton. Ez a szorosan kapcsolódó sejtekből álló hálózat ugyanis zárókapuként működik, és számos anyag bejutását, a mérgezők mellett a gyógyító molekulákét is lehetetlenné teszi az agy területére.

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet professzora, Dékány Imre által kifejlesztett gyógyszerhordozó anyag viszont „becsomagolja” a hatóanyagot, így kicselezi a természet biológiai védekezőrendszerét. – A nanokapszulába bezárt gyógyszermolekula úgy adja le a hatóanyagot, hogy az főleg nem a keringési rendszerbe jut, hanem az agyba, így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni – fogalmazott a Széchenyi-díjas akadémikus. Az országban évente 30-35 ezer embert ér szélütés, megközelítően 35 ezren szenvednek Parkinson-kórban, a sclerosis multiplexes betegek száma pedig eléri a kilencezret, és másfél millióra tehető azok száma, akik migrénben szenvednek – számukra mind segítséget nyújtana az új fejlesztés.

A vegytani intézetben megtalálták a módját, hogyan cselezzék ki a természetet (képünk illusztráció)
Fotó: Kurucz Árpád

Nem csak az autó lehet hibrid

Az SZTE klinikai központjában világszínvonalú hibrid műtőt – azaz kombinált képalkotó és operációs helyiséget – alakítanak ki. A világon mindössze 1200 hibrid műtő működik, ezek idegsebészeti, illetve kardiovaszkuláris eljárásoknak adnak otthont. A hibrid műtőben a beteg mozgatása és szállítása nélkül, egyazon időben és berendezésen bármilyen sebészeti és/vagy katéteres eljárás elvégezhető. Ezáltal a komplikációk könnyebben elháríthatók, és a betegellátás hatékonyabbá válik. – Egy hibrid műtő működtetéséhez tökéletesen összehangolt csapatra van szükség. A legmodernebb eszközökkel felszerelt műtő előnye az, hogy lehetővé teszi olyan komplex beavatkozás elvégzését egy adott időpontban és helyszínen, amit enélkül csak több fázisban, több helyen lehetne elvégezni – fogalmazott Rovó László, az SZTE rektora.

A szegedi műtőkomplexumba Magyarország első robotkarral működő berendezése kerül. A robotkar többek között képes a diagnosztikai képalkotó módszerek – ultrahang, CT-, MR-felvételek – egyidejű felhasználásával milliméterre pontosan navigálni az ellátást végző orvost a beavatkozás során. A rendszer emellett képes az agy egyes területeinek vérellátását is meghatározni, ami nagy segítséget jelent a stroke-ban szenvedő betegek sürgős ellátásában.

Barzó Pál, a Szent-Györgyi Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika vezetője úgy fogalmazott, az új műtőben bonyolult, csak több lépcsőben vagy csak nagy kockázattal ellátható megbetegedéseket gyógyíthatnak meg. Ilyennek számítanak a kiterjedt és a fő verőereket beszűkítő és károsító bázistumorok, a nagy kiterjedésű vagy az életet közvetlenül veszélyeztető értágulatok, valamint a vérzékeny daganatok. Ezeket a beavatkozásokat azoknál javasolt alkalmazni, akiket az önmagában alkalmazott nyílt idegsebészi vagy endovaszkuláris-katéteres technikával nem tudnának meggyógyítani, mert például túl idősek vagy több szempontból is rizikócsoportba tartoznak.

Személyre szabott sebészet navigációval

Az ízületi megbetegedések kezelésében az egyetem navigációs sebészeti eljárása hozhat áttörést. A fejlesztés azért is jelentős, mert az elöregedő társadalmakban egyre többeket érintenek az ízületi megbetegedések, kezelésük pedig egyre nagyobb kihívást jelent. A csontsebészeti műtétek tervezhetőségét és pontosabbá tételét támogató műtéti tervező- és navigációs rendszer, valamint az új fejlesztésű implantátumok és műtőeszközök alacsonyabb kockázatot, gyorsabb felépülési időt és a szövődmények csökkenését jelentik a betegeknek. Ezen túlmenően a műtéti eljárások szélesebb körben elérhetővé válhatnak, köszönhetően a műtéti idők csökkentésének, illetve a kevésbé tapasztalt műtéti operatőrök számára nyújtott szakmai többletnek és biztonságnak.

A navigációs sebészeti eljárás során a megbetegedés vagy sérülés által érintett műtéti területről készült diagnosztikai (CT-) felvételeket feldolgozzák. A felvételek alapján készült háromdimenziós csontmodelleken a műtéti tervező szoftver segítségével az operációt – így például egy teljes térdprotézis behelyezését – megtervezik, alakítva a beteg érintett ízületének csont-, illetve porcfelszínéhez, így sokkal pontosabbá válhat a beavatkozás. A projekt során olyan navigációkompatibilis ortopédiai implantátumokat és műtőeszközöket is kifejlesztettek, amelyek nagyon magas minőséget és szakmai világszínvonalat képviselnek. Ezek közül is kiemelkedő az új vállprotézisrendszer, amelynek fejlesztése a legkiválóbb magyar vállspecialisták tudásának bevonásával történt.

Beszédfelismeréssel az Alzheimer ellen

A szellemi leépülés előrejelzőjének tekinthető enyhe kognitív zavar korai felismerésében segíthet az a beszédfelismerő szoftver, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös projektjében fejlesztenek ki. Magyarországon közel 250 ezer ember szenved demenciaszindrómában, kétharmad részük Alzheimer-típusú. Kálmán János, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika igazgatója, a beszéd-elemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetője elmondta: az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása.

– A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy számú a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között – fejtette ki a professzor. A programban kidolgozták, hogy a beszéd egyes jellemzői – például a hangsúly, a hangerő, a hangmagasság, a hanglejtés és a szünetek – alapján a szoftver ki tudja mutatni az enyhe kognitív zavar gyanúját.

A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol, és ezek kombinációiból nyerik az adatokat. A tervek szerint egy mobilapplikáció is készül a szoftver mellé, amelynél a mobillal felvett mintát lehet majd elküldeni az adatbázisba, és az illetőnek visszajelez a rendszer az eredményről.