A szaktárca ígéretéhez híven számos személetbeli és tartalmi újítást hoz a Nemzeti alaptanterv (NAT), a mintegy százötven oldalas dokumentum egyik ilyen része, hogy a fizika, biológia és kémia tárgyak a felső tagozat valamennyi évfolyamán oktathatók összevontan is, de a természettudományokon kívül is hangsúlyozzák a tudományköziséget. A NAT már a bevezetőben kiemeli, hogy tanévenként több olyan óra beillesztését is ajánlják az iskoláknak, amelyben több tantárgy ismereteinek integrálását igénylő (multidiszciplináris) téma kerül a középpontba. Hangsúlyt helyeznek továbbá az iskolán kívüli szakemberek bevonására, valamint a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai lehetőségek (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert) felhasználására.
A magyar irodalom oktatásában lapunk korábbi értesüléseinek megfelelően valóban a kötelező olvasmányok közé került Wass Albert és Szabó Magda, utóbbi szerzőtől általános iskolában az Abigélt, középiskolában Az ajtót kell elolvasni a diákoknak. Jókai Mórtól A nagyenyedi két fűzfa és A huszti beteglátogatók jelent meg a kötelezők között, miközben A kőszívű ember fiait már nem találjuk a tantervben, sem a korábban ajánlott Sorstalanságot Kertész Imrétől. Felső tagozaton maradt a János vitéz, a Toldi, A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok is, középiskolásoknak pedig mindenképp el kell olvasniuk Herczeg Ferenctől Az élet kapuját, Mikszáth Kálmántól a Beszterce ostromát, Móricztól az Úri murit és a Tragédiát, de megmaradt Örkénytől a Tóték, Wass Alberttől pedig bekerült az Adjátok vissza a hegyeimet! című mű. Új alkotóként jelenik meg a szabályozásban Agatha Christie, Daniel Defoe, Tonke Dragt, szerepel továbbá Saint-Exupéry és George Orwell is.
A Magyartanárok Egyesülete szerint a megújított NAT-ban még mindig túl sok a tananyag, úgy vélik, hogy a korosztály kétharmada nem képes ennyi mindent elsajátítani. Fájlalják továbbá, hogy az 1970-es évek utáni, frissebb művek közül nagyon kevés kapott helyet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a NAT többek közt pont az irodalomtanításról szóló fejezetben hangsúlyozza, hogy amennyiben a pedagógus szerint a törzsanyag elsajátításához elegendő az órakeret nyolcvan százaléka, akkor az órák húsz százalékát szabadon választott témák feldolgozására fordíthatja, melyek kiválasztásába bevonhatja a tanulóit is.