A Soros-szervezetek sajátos stratégiája egyre élesebben rajzolódik ki: a milliárdoshoz köthető NGO-k, vagyis álcivil szervezetek partnereket keresnek a sajtó, az üzleti szféra, esetleg a sport világából, majd befolyásos véleményformálók segítségével – a nyílt társadalom eszméjét szem előtt tartva – igyekeznek átformálni a választók gondolkodását, valamint nyomást gyakorolni az egyes európai országok megválasztott vezetőire, állapítja meg az elemzés.
Eldöntik, ki független
A Századvég elemzése kiindulópontként megjegyezi, az Open Society Foundations, valamint a hozzá köthető NGO-k részéről általánosnak tekinthető jelenség, hogy különböző nehezen megfogható, homályos, ám egyértelműen politikai töltetű célkitűzéseket kívánnak megvalósítani, így nem meglepő, hogy az említett pályázati források többek között az „európai demokrácia védelmére”, illetve a „hatalommal való visszaélés leleplezésére” fordíthatók.
A független sajtó értelmezése a Soros-kontextusban sajátos színezetet kap, mivel a balliberális újságírás kiemelt támogatói maguk döntik el, hogy mely orgánumok tekinthetők függetlennek, mintegy determinálva ezzel a politikai elfogultságot – mutat rá az elemzés. A sajtóviszonyok alakítására irányuló törekvések a Soros-hálózat részéről Magyarországon sem példa nélküliek. A milliárdos egyik legfőbb hazai zászlóshajója, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jelentős, évente együttesen több tízmillió forintos támogatásban részesül az Open Society Foundationstől, a Sigrid Rausing Trusttól (amelynek igazgatósági tagja, Chris Stone 2012 és 2017 között az Open Society Foundations elnöki tisztségét töltötte be), továbbá az MLDI-től (melynek vezérigazgatója, Peter Noorlander korábban az Open Society Media Program vezető jogtanácsosa volt), egyebek mellett újságírók peres képviseletének ellátására, a „jogtudatosításukra”, valamint további, a sajtómegjelenéssel kapcsolatos kiadások finanszírozására – ismerteti a Századvég.
Ellenzék helyett
A Soros-NGO-k tevékenysége nagy súllyal esik latba Magyarországon, ahol karakteres ellenzéki politikusok hiányában a balliberális újságírókra hárul a feladat, hogy meghatározó közéleti kérdésekben a nemzetközi baloldal vízióit artikulálják. Ezen túlmenően az Európára nehezedő migrációs nyomás láthatóan nem fog alábbhagyni, hiszen a koronavírus-járvány első hullámának visszaszorulásával az országba bejutni kívánók száma ismét jelentősen megugrott. A Századvég szerint úgy tűnik, a nyílt társadalom ideológiáját és a nyitott határokat képviselő alapítványok folytatni kívánják sajátos narratívaépítésüket, és mindent megtesznek azért, hogy a társadalom szélesebb spektrumát maguk mellé állítsák víziójuk, többek között az illegális bevándorlás elfogadtatása érdekében. E cél realizálásához megfinanszírozzák a számukra kedves európai sajtóorgánumokat.
