Népszerű lett a korai óvodakezdés

Nem élnek sokan a felmentés lehetőségével az óvodakötelezettség kapcsán, a pedagógusok és szülők között egyetértés van a mielőbbi kezdés hasznosságát illetően — mondták el a lapunk által megkérdezett szakemberek. Úgy tudjuk, az Oktatási Hivatal most ellenőrzi az óvodába járási kötelezettség teljesítését, az érintett pedagógusok pedig szorgalmazzák, hogy készüljön felmérés arról is: iskolakezdésre tényleg csökkennek-e a gyerekek hozott különbségei, mérséklődik-e az iskolaelhagyás. Az Emmi szerint tíz százalékkal jár most több hároméves óvodába, mint a korhatár leszállítása előtt.

A hátrányok és tehetségek is korábban felismerhetőkké válnak a kisgyerekeknél Fotó: Mirkó István

Nem jellemző, hogy a szülők tömegesen kérnének felmentést a jegyzőktől, hogy ne kelljen háromévesen óvodába íratni gyermeküket – állítják a lapunk által megkérdezett szakemberek. Ismeretes: a 2015-ös tanévtől már hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni. A korhatár leszállítása azért fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kulturális hiányosságainak pótlása, s iskolakezdésre csökkenhessenek a diákok közötti óriási különbségek, a rászoruló családok számára pedig óriási segítség az is, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.

– A társadalmi különbségek és az esélyegyenlőtlenség csökkentésének első intézményesített lépcsőfoka az óvodáztatás, hisz 3–7 éves kor között fejlődnek jelentősen azok a kompetenciák, amelyek előkészítik az iskolaérettséget, a gyermekek szocializációját és komplex személyiségfejlődését megalapozzák. A társas kapcsolatok fontossága a megfelelő érzelmi légkör, a szociális környezet a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó – hangsúlyozta lapunknak Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) szóvivője, a Gál Ferenc Főiskola szarvasi gyakorló intézményének vezetője, aki szerint a korábbi kezdésnek köszönhetően időben észlelhető, ha egy gyermek valamely területen „lemaradást” mutat, támogatástfejlesztést igényel vagy épp valamely képességterületen tehetségígéret.

Mint elmondta, az óvodakötelezettség korhatárának leszállításával általánosságban egyetért az intézményvezetők, óvodapedagógusok és a szülők nagy többsége is, az emelkedő gyermeklétszám pedig az intézkedés eredményességét mutatja. – Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetőek a minél korábbi óvodáztatással. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egy 2014-es köznevelés-fejlesztési stratégiája szerint a három-ötéves gyermekek közül országosan 88 százalék, a roma gyermekek közül 42 százalék járt óvodába. Vagyis a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei nagyobb valószínűséggel maradtak otthon, miközben éppen nekik van a legnagyobb szükségük a mielőbbi kezdésre – fogalmazott Bíró Gyula, hozzátéve: egyelőre nem áll rendelkezésre országos adat arról, ténylegesen csökkennek-e a hátrányok, szerinte erre átfogó mérések, hatásvizsgálatok adhatnának választ. Kiemelte: az Oktatási Hivatal (OH) pár napon belül, március 29-én fejezi be az óvodák reprezentatív körét érintő szakmai ellenőrzést, aminek keretében vizsgálja az óvodába járási kötelezettség teljesítését is.

A hátrányok és tehetségek is korábban felismerhetőkké válnak a kisgyerekeknél
Fotó: Mirkó István

Hatástanulmány készítését szorgalmazza az óvodakezdés kapcsán a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke is. Verba Attiláné úgy látja: érdemi eredmény leghamarabb a bevezetéstől számított öt év után várható. – Nem telt még el túl sok idő, de lassan el kellene kezdeni összegyűjteni a gyakorló óvodapedagógusok, alsós tanítók visszajelzését arról, csökkent-e a diákok közötti különbség. Az én tapasztalatom egyébként az, hogy a gyermekek többsége korábban is hároméves kora körül került óvodába, rászoruló családoknál pedig mindig is komoly hívószót jelentett a napi háromszori ingyenes étkezés, amelyre sok gyereknek otthon talán nem is lenne lehetősége. A felmentés lehetőségével nem sokan élnek, aki igen, főleg különböző betegségek miatt teszi. Sokszor inkább az a jellemző, hogy már két és fél éves kor körül beíratják a gyermeket, ezzel kapcsolatban pedig gyakran okoz nehézségeket, hogy törvényileg már nem feltétel a szobatisztaság. Ismerek olyan intézményeket, ahová zömével járnak pelenkás gyerekek, miközben sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nincsenek meg a pelenkázáshoz – hangsúlyozta lapunknak a szakember.

Az Emmi szerint a hároméves kori óvodáztatás nemcsak a hátrányok és tehetségek felismerését teszi lehetővé, de a korai iskolaelhagyás mértékét is csökkentheti. A szaktárca lapunk kérdésére közölte: az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni. Szerintük az akkori 6. osztályos kompetenciamérés tudja majd megmutatni, hogy következett-e be már változás.

Kiemelték azt is, hogy a gyermeklétszám növekedett a jogszabályváltozás hatására: míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százalékát helyezték el óvodában, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben tíz százalékkal, 84,4 százalékra nőtt. A négyévesek óvodai részvétele ugyanebben az időszakban 92,9 százalékról 95,1 százalékra emelkedett. Ismeretes, hogy a férőhelyek száma országosan évek óta 380 ezer körül alakul (9200-zal lett több hely 2010 óta), így elméletileg mindenkinek van hely, bár az egyenlőtlen elosztás máig okoz gondokat.

Az idei nevelési évben a KSH előzetes adatai szerint 327 ezer óvodást írattak be, ez csaknem négyezerrel több a tavalyinál, 2014-ben pedig még csak 321 ezer óvodás volt a rendszerben. A fejlesztési forrásokról az Emmi közölte: 2014 és 2020 között összesen százmilliárd forint jut bölcsődei és óvodai bővítésekre. Emlékeztettek arra is, hogy 2014-ben 850,3 milliót, 2015-ben és 2016-ban 2,5-2,5 milliárd forintot, 2017-ben pedig már 3,5 milliárdot költöttek a kapacitások növelésére.