A demokratizmus és szakmai autonómia nem csorbul, hanem éppen hogy szélesedik a megújult Nemzeti alaptanterv (NAT) által – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kozák András köznevelési szakértő, megbízott egyetemi oktató, gyakorló magyartanár. Szerinte a pedagógusok szabad mozgásterét jól példázza a szabadon felhasználható órakeret növekedése. – A 11. és 12. évfolyamon maximálisan szervezhető heti 34 órából egy igen jelentős részt, heti 10, illetve 9 órát minden iskola a nevelő testület saját döntése alapján szervezhet meg, olyan foglalkozásokra fordítva ezt az időt, ami az adott iskola pedagógiai programjában foglalt szakmai célok, a fenntartó, vagy éppen a szülők elvárásai alapján legfontosabbak. Ebben én mindenképpen lehetőséget látok, akárcsak a természettudományok összevont oktatásában. Üdvözlendő továbbá, hogy a kormányzat, respektálva a szakmai szervezetek véleményét, az óraszámok maximalizálásával csökkentette a diákok, tanárok terheit. Ennek szükségessége már a pedagógusok szakmai ellenőrzése (tanfelügyelet) során, sőt a Nemzeti Pedagógus Kar által kezdeményezett konzultációkon is kifejezésre jutott – fogalmazott.

Fotó: Havran Zoltán
Az irodalom tananyaggal kapcsolatban a szakértő kiemelte: megfelelő arányokat képviselnek a NAT-ban azok a szerzők, akik átfogó képet adnak a magyar és világirodalom fejlődéséről. – A kötelező és ajánlott szerzőket támadó viták merőben politikai viták, amelyeknek a szakmaisághoz vajmi kevés köze van. El kell fogadni azt, hogy nemzeti köznevelés és nemzeti alaptanterv nem létezhet nemzettudat nélkül. Fontos eszmei cél, hogy pozitívan megvilágítsuk a diákok számára, mit jelent magyarnak lenni, mellesleg a köznevelési törvényből is levezethető, hogy a NAT-nak a nemzettudatosságot kell közvetítenie. Ha pedig magyar identitásuk miatt támadjuk a szerzőket, akkor Petőfit, Katonát vagy Balassit épp úgy lehetne kritizálni, mint az erdélyi szerzőket, sőt ennyi erővel az egész reformkori irodalmat vagy a Nyugat első nemzedékét kivehetnénk a tananyagból. Az pedig nem igaz, hogy a NAT-ban ne szerepelnének kortárs alkotások. A dokumentumban mintegy húsz alkalommal szerepel a kortárs szerzők fogalma, igaz, az egyes írókat, költőket nem nevesítik, de élő alkotókat igencsak problémás is lenne nevesíteni – hangsúlyozta Kozák András.