Orbán Viktor: Magyarország megnyerte az első csatát + videó

A miniszterelnök a Kossuth Rádióban elmondta: bármi is történjék, senki nem marad ellátás nélkül.

Budapest, 2018. november 9. Orbn Viktor miniszterelnk interjt ad a J reggelt, Magyarorszg! cm msorban Nagy Katalin msorvezetnek a Kossuth rdi stdijban 2018. november 9-n. MTI/Szigetvry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A vírus itt van, létezik, de nincs vakcinánk és a fertőzés magától nem fog elpusztulni

A kiszámíthatóság és a tervszerűség fontosabb, mint a gyorsaság

Egyetlen magyar ember sem marad ellátás nélkül

Fel kell készülni a vírus második hullámára is

A jobb érzésű ellenzékiek szégyellik magukat

Biztos volt, hogy ismét jön egy pénzügyi terv

Elvárjuk a tiszteletet

Annyi munkahelyet teremtünk, ahányat csak a vírus elpusztít

Orbán Viktor személyes garanciát vállal

Isten éltesse az Édesanyákat!

A következő napok legfontosabb kifejezése az a szigorú menetrend, illetve fokozatosság – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában péntek reggel.

Orbán Viktor hozzátette, a politikában biztos, hogy a tapasztalat minden mást megelőz. Tehát az ember egyetlen dologban lehet biztos abban, amit már átélt, amit már megtapasztalt, amit már megismert. Ez így van ebben a válságban.

A kormányfő elmondta: rendszeresen meghallgatja a járványügyi szakembereket, orvosokat, illetve az ún. „egészségmatematikusokat” is, akik a járvány terjedésének a sajátosságaival foglalkoznak, és a vélemények itt is szerteágazóak. Van azonban mindig néhány közös pont, és azt a néhány közös pontot kell nekünk döntéshozóknak megértenünk, és összevetni a tapasztalatainkkal.

Három tényből lehet kiindulni

Három tény van, amiből ki tudunk indulni – mondta a miniszterelnök

– Az első az az, hogy ez a vírus létezik, itt van. A második, hogy nincs vakcinánk. A harmadik, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy magától elpusztulna vagy elmenne

– sorolta a rádióműsorban Orbán Viktor.

Budapest és környéke a leginkább fertőzött, az időseket sokkal súlyosabban érinti, mint a fiatalokat – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

– Ha ez a két tény igaz, akkor a védekezés következő szakaszának is ehhez kell igazodni. Külön szabályok kellenek az időseknek, fenn kell tartani az időseket védő szabályainkat, és szabályok kellenek a legfertőzöttebb Budapestre és Pest megyére. Ezen a területen az ország központjában a kijárási korlátozások fennmaradnak, viszont a többi helyen, ahol azt tapasztaltuk, hogy a fertőzések száma az alacsonyabb, a halálozások száma jóval alacsonyabb, és a terjedési sebesség is sokkal lassúbb – tette hozzá Orbán Viktor.

– Ezeken a helyeken a kijárási korlátozás helyett most már új, könnyebb szabályokat, védelmi intézkedéseket vezetünk be

– folytatta a miniszterelnök, aki arról is beszámolt, hogy minden nap azzal kezdi a munkáját, hogy – legtöbbször személyesen – meghallgatja az operatív törzs vezetőit.

A kiszámíthatóság és a tervszerűség fontosabb, mint a gyorsaság

– Ezért minden reggel van lehetőség arra, hogy a kormányzat a legmagasabb szinten hozzon újabb döntéseket.

A kiszámíthatóság és a tervszerűség az fontosabb, mint a gyorsaság. A vírussal szembeni harcra is igaz, hogy a biztonság fontosabb, mint a gyorsaság, de ha kell, akkor akár egy órán belül tudni kell döntéseket hozni. Ennek a különleges jogrendnek éppen az az előnye, hogy nem különleges jogokat ad, hanem különleges gyorsaságra ad lehetőséget a kormány számára, és időnként ezzel kell élni

– mondta Orbán Viktor.

– De rendszerszerűen, tehát szisztematikusan áttekintve a tapasztalatokat, hetente szoktuk elemezni a helyzetet, és úgy látom, hogy kéthetente érdemes új döntéseket hoznunk. Két hét az az időszak, ahol a tudósaink, járványügyi szakembereink, orvosaink egy-egy változtatásnak a következményeit fel tudják mérni, és javaslatot tudnak tenni a számukra – fűzte hozzá a kormányfő.

A miniszterelnök elmondta: az első csatát Magyarország megnyerte a vírussal szemben. Nem szabadult el, nem pusztított szándéka szerint, és korlátlanul sikerült kialakítani a védekezés módszereit, időt nyertünk és felkészítettük az egészségügyet a védekezésre. A legjobban reménykedünk, de a legrosszabb forgatókönyvre készülünk: ha mostantól bármilyen okból, belső vagy külső okból hirtelen újra nagy hullámban támadna a járvány, akkor nincs már olyan helye Magyarországnak, nincs olyan település, és nincs olyan ember, akinek azt kéne gondolni, hogy ő talán ellátás nélkül marad – mondta a kormányfő.

Minden magyar embernek biztosítjuk az ellátást

– Minden magyar embert, minden településen megtalálunk, beazonosítunk, orvosi ellátást tudunk biztosítani neki – tette hozzá a kormányfő.

– Az a kérdés, hogy akkor hogyan indítsuk újra az életet, mert így élni, ahogy a védekezés ezt megkövetelte tőlünk, hosszabb távon nem lehet, illetve, ha lehet ennél kényelmesebben élni, akkor inkább éljünk úgy

– mondta Orbán Viktor.

A tapasztalat szempontjából a másik döntő tényező Ausztria, ahol 2-3 héttel hamarabb zajlanak le azok a folyamatok, amelyek aztán megérkeznek Magyarországra is. Ennek megfelelően a szabályozásoknak a könnyítése is először Ausztriában történt meg.

– Amikor az operatív törzs ülésén meg kell hoznom a végleges döntést, hogy milyen új szabályokat vezessünk be, akkor előttem ott vannak az osztrák döntések tapasztalatai, annak a számai – tájékoztatott a kormányfő, aki elmondta azt is, hogy ráadásul, mintha a csehek is olyan lépéseket tennének, amelyeknek vannak hasznos tapasztalatai, következtetései Magyarországra nézve is. Ha sikerül Budapesten a halálozási arányt csökkenteni, akkor nem fogunk habozni, hogy a budapestiek számára is újra indulhasson a normális élet – tette hozzá.

A második hullámra is fel kell készülnünk

A vírus viszont nem ment el. Csak időt nyertünk és felkészültünk a vírus következő támadásának a kivédésére. De alaposan felkészültünk erre.

– Az orvosok is azt mondják, hogy olyan világméretű járvány, amelynek csak egyetlen hulláma lett volna, nem volt. Tehát lesz második hullám is

– figyelmeztetett a kormányfő.

Most az a kombináció a legnépszerűbb ebben a pillanatban, hogy inkább lelassul a terjedés, aminek az időjárás is az oka, meg az eddigi védekezésnek a sikeressége,

de október-november környékén számítanunk kell egy második hullámra. Vita van abban, hogy a második hullám kisebb lesz-e vagy erősebb, mint a mostani. Ezt senki sem tudja.

– Az eddigi döntéseinkből le fogjuk vonni a megfelelő tapasztalatokat a nyár során, hogy egy október-novemberi második hullámra könnyebben, gyorsabban és eredményesebben tudjunk felkészülni – mondta Orbán Viktor.

A jobb érzésű ellenzékiek szégyellik magukat

– Láttam olyan parlamenti képviselőt, aki szégyellte magát, miközben támadta a magyar kormányt, és ezt meg is értem – idézte fel tapasztalatait a miniszterelnök.

Egy idegen országot megtámadni, amikor az bajban van – mondjuk járványügyi fertőzés idején, amikor az a védekezés napjait éli – az is túl van az európai civilizáció és az emberiesség korlátain. Amikor egyébként mindenki azzal foglalkozik, hogy hogyan védekezünk, és hogyan mentsük az életet, erre nehéz szavakat találni – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint ilyenkor azért a jobb érzésű ellenzékieken azt látni, hogy ők is szégyellik magukat.

Orbán Viktor biztos volt benne, hogy jön egy pénzügyi terv

Ami a külföldet illeti – mondta a kormányfő, „próbálom elkerülni, hogy a hallgatók azt gondolják, hogy magam is az összeesküvés elméletek hívévé szegődtem, habár meggyőződésem, hogy a világ számos tényét nem lehet összeesküvés elmélettel magyarázni, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének összeesküvések. Biztos voltam benne, hogy ahogy a járványról lehetett látni, hogy a gócpontok, Olaszország, Franciaország, Spanyolország nem tudja ezt lokalizálni, és egy európai kiterjedésű járvány előtt állunk, megjelennek majd a pénzügyi befektetőktől és spekulánsoktól azok a pénzügyi javaslatok, amelyek arról szólnak, hogy hogyan kell finanszírozni ezt a válságot. Biztos voltam benne, hogy nem olyan javaslatok kerülnek elő, aminek mi leszünk a haszonélvezői, hanem olyanok amelynek a pénzügyi befektetők. Ha ezek között a befektetők között nem tűnt volna föl a hazánk egyik legtehetségesebb fia, Soros György, na azon aztán végképp nagyon meglepődtem volna.”

Orbán Viktor jelezte, hogy

biztos volt benne, hogy jön egy pénzügyi terv. Pontosan úgy, mint korábban a migrációnál.

– Megkezdődött a migráció, hogy a szervezésben benne volt a kezük, azt most hagyjuk, de megjelent az első Soros-féle terv, amely arról szólt, hogy hát nincs mit tenni, be kell őket engedni, és persze ez pénzbe kerül, és persze mi pénzügyi befektetők, szívesen adunk erre pénzt az európai országoknak, vigyétek – emlékeztetett rá a kormányfő.

– Megjelent a járvány, jöttek a pénzügyi befektetők a remek ötletükkel. Hazánk egyik legtehetségesebb fiának kettes számú terve azt mondja, hogy itt egy örök kötvény, egy örök járadék. Adunk nektek pénz tisztelt európaiak, nem is kell visszafizetni a tőkét, elég ha a kamatot. De azt ne csak ti, hanem a gyerekeitek is, meg az unokáitok is, meg hetedíziglen. Biztos voltam benne, hogy ez jön. És abban is biztos voltam, hogy miután ennek a derék magyarnak a hálózata egész Európában döntő befolyással bír, nagyon kevés ország lesz, amelyik azt fogja mondani, hogy ne, álljon meg a menet! – osztotta meg gondolatait a rádióhallgatókkal Orbán Viktor, aki szerint biztos volt, hogy mi azt fogjuk mondani, hogy köszönjük, ebből nem kérünk.

– És azt is tudtam, hogy annak érdekében, hogy a pénzügyi spekulánsok tervét majd ellenző Magyarország szava gyengébb legyen, vagy ne essen olyan súllyal a latba, mint ahogy kellene, egy módon lehet elérni: Előre meg kell támadni a magyarokat, és le kell venni a szavuk súlyából.

– Hogy lehet azt Európában megtenni? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Úgy, hogy tessék, diktatórikus módszereket alkalmaznak, nem érdekes, mit mondanak a magyarok. Ez volt a terv, hogy így kapcsoljanak ki bennünket, és egy kicsit a lengyeleket is, mert ez a két ország az, amelyik a sarkára áll, ha a nemzet érdekeiről van szó. Ez is történt

– mondta Orbán Viktor.

Van azonban egy probléma, mert Európában sok mindent lehet csinálni, hazugságkampányokat is lehet folytatni, de a végén azért, ha az ember vállalja a vitát, akkor az a bizonyos vita tényszerűvé tehető, hiszen mindennek jogi leírása van az európai kultúrában. Például a magyar rendkívüli jogrendnek is van egy leírása. Előbb-utóbb el kell olvasni. Ez megtörtént. És nem találtak benne semmit. Semmit, ami szembe menne az európai uniós civilizációs hagyományokkal – tette hozzá a kormányfő.

Normális esetben most óránként, de legalábbis naponként kellene fogadnia Magyarországnak a bocsánatkérő leveleket, de nem számítok arra, hogy ezek nagy tömegben érkeznének, viszont ez nem változtat azon, hogy megint kiderült, hogy ebben az ügyben is igazunk van.

Most egy ilyen világot élünk, amikor a liberálisok elhagyták a nemzeti kötődésüket, elhagyták a nemzeti függetlenséget, elhagyták a nemzeti szuverenitást, és számukra egy világkormányzás megteremtése a cél. Őket a tények végképp nem fogják megzavarni, és miután ők azon a köldökzsinóron lógnak, amelybe Soros György pumpálja az életnedveket, ezért, amíg ez a Soros-hálózat fönnáll, a liberálisok egész Európában ezt fogják tenni.

– Érdekes, hogy nemcsak nyugatról jön a támadás, hanem keletről is. Klaus Iohannis román államfő kijelentésére gondolok, amelyet most már az RMDSZ is magyargyűlölőnek tart, és bocsánatkérést követel. Ezt hogyan értékeljük? – kérdezte Orbán Viktortól a műsorvezető.

– Szoktam találkozni az elnök úrral, mert a román szabályozás eltér a magyartól, és az Európai Unió csúcstalálkozóin Magyarországot a miniszterelnök képviseli, Romániát pedig az elnök – válaszolt Orbán Viktor.

Elvárjuk a tiszteletet

– Én egy tiszteletre méltó embert ismertem meg benne, aki, ha szól annak, súlya van, azt megfontolja, és ugyan nem mindenben értünk egyet, sőt, messze nem mindenben értünk egyet, de van néhány dolog, amiben egyetértünk, és abban mindig is számíthat rá az ember. Kitartott az álláspontja mellett nagyon nehéz vitákban is, időnként erős ellenszélben is, kiállt bizonyos elvek mellett. Ezért viszonyom és Magyarország viszonya is a román elnökhöz a tiszteleten alapul. Mi tiszteljük Románia elnökét, sőt tiszteljük Romániát is, mint egy szuverén államot, és szeretnénk, hogyha a kapcsolataink ezen a fundamentumon nyugodnának. Ezért értetlenséggel figyelem azt, ami történt. Ilyen mondatokat a legrosszabb antidemokratikus, zavaros időszakokban sem hallottuk Romániából. Várunk egy kicsit, hogy letisztuljon a helyzet és megértjük, hogy mi történt, és hogy ezek csak rossz mondatok, vagy pedig rossz szándékok, rossz mondatokban megnyilvánuló lenyomatai, de nem javaslom azt, hogy mi változtassunk az eddigi politikánkon. Ha persze rákényszerülünk, akkor majd felvesszük a kesztyűt.

Nem tudjuk, hogy ez provokáció, baleset, vagy egy hosszabb távú román nemzetstratégia első mozzanatai

– bocsátkozott találgatásokba a kormányfő.

– Keressük a velük való együttműködést, és adjuk meg a románoknak is, és a román elnöknek is a tiszteletet. De ne mondjunk le arról azért, hogy megköveteljük, hogy ugyanezt a tiszteletet – és ezt világosan mondjuk is ki – ugyanezt a tiszteletet elvárjuk a Romániában élő magyarok, a Magyarországon élő magyarok és a magyar államiság iránt is – tette hozzá Orbán Viktor.

– Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének a számításai szerint az első négy hónapban az építőipar teljesítménye az előző év azonos időszakához viszonyítva 95 százalékos lehet, és ez az arány jobb, mint az Európai Unió országainak az összesített adata, és akkor elérkeztünk a gazdaságvédelmi intézkedések jelenlegi állásához. Ez egy nagyon jó hír. Vajon a többi ágazatnak is lehet-e ilyen jó eredményeket majd elérni. Hogyan látszik? – kérdezte a kormányfőtől a Kossuth Rádió műsorvezetője.

– A nehéz időkben, amikor ilyen bunkeréletre kényszerül az ember, akkor kis hírbe is hajlandó belelátni sok boldogságot, meg sok reményt. Azért óvnám magunkat ettől. Lesznek ilyen szilánkszerű bíztató hírek, de az egész összkép nem lelkesítő. A sok spekuláció helyett az elemzéseket elolvasva támaszkodjunk a tapasztalatainkra – intett óvatosságra Orbán Viktor.

Most is a legfontosabb szempontot kell kiválasztani

– Magyarországnak sok válságon kellett átmenni az elmúlt 30 évben. Ezeket én mind közelről láttam – folytatta a miniszterelnök.

– Volt, amelyiket ellenzéki képviselőként éltem át, volt, amikor pedig kormánypárti képviselő voltam, illetve miniszterelnök, és magam is irányítottam az ilyen bajok elhárítására irányuló munkát. A leginkább használható tapasztalat ebben a pillanatban a 2008-2009-es gazdasági válság 2010-es kezeléséből adódik a számunkra. Az egésznapi műsoridő nem lenne elegendő arra, hogy elmondjam, ki mindenki milyen jó tanácsokat adott akkor, és ki mit mondott. Még arra is emlékszem, hogy azok mit mondtak akkor, akik ma megint egyébként ellenzik azt a politikát, amit most folytatunk. Tudom, hogy volt ez 9-10 évvel ezelőtt – mondta Orbán Viktor.

– Akkor is azt tettük, hogy kiválasztottuk a legfontosabb szempontot, amihez igazítani lehetett az összes többi lépést, mert egy bonyolult helyzetnek a megoldása mindig a leegyszerűsítésben van. És 2010-ben ez a pont ugyanaz volt, mint most 2020-ban, ez a pont pedig a munkahelyek és a munka kérdése. Most is arra figyelek, arra összpontosítok, hogy mi van a munkahelyekkel. Ha van munka, még ha nem is pontosan olyan, amilyet az ember szeretne, és nem is úgy fizetik meg, ahogy szeretné, de ha van munka, akkor van esély. Ha van munka, akkor lehet minden. Ha nincs munka, nem lehet semmi. Tehát most is arra összpontosítok, hogy a munkahelyeket meg tudjuk védeni, és nem véletlenül mondom, hogy annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a vírus megszűntet – emlékeztetett rá a miniszterelnök.

A miniszterelnök személyes garanciát vállal

– Ezt a munkát én irányítom, tehát személyes garanciát is vállalok érte. Erre megvannak az eszközeink, megvan a tudásunk és megvan a tapasztalatunk. Van álláskereső támogatás, és azért adjuk, hogy legyen három hónapja az adott embernek, a munkahelyét elvesztett embernek, hogy találjon egy olyan állást, ami számára elfogadható. Három hónap után jövedelempótló támogatást kap, amiből – magunk között legyen mondva – nem lehet megélni. Viszont a jövedelempótló támogatás mellett, illetve helyett kínálunk neki majd mást. Kínálunk például fizetett képzést, tehát ha hajlandó valamilyen átképzést vállalni, akkor fizetünk azért, hogy ő ebben a képzésben részt vegyen, ez mindenkinek jó, neki jövedelme lesz, mi pedig kapunk egy olyan embert, aki egyébként többet tud az átképzés után, szélesebb körben használható tudása van, mint akkor volt, amikor elvesztette az állását – sorolta az intézkedéseket a kormányfő.

– Van közmunka-rendszerünk, ahová nagyon sok embert be tudunk engedni, vannak állami cégeink, amelyek fel vannak készülve arra, hogy megnöveljék az alkalmazottak létszámát, és végső soron van egy hadseregünk is, és az életerős fiatalokat szívesen látjuk ott, ha nem találnak termelő munkában megfelelő állást, akkor örömmel vesszük, ha a haza szolgálatára jelentkeznek. Nehéz lesz

– mondta Orbán Viktor.

Lesznek emberek, akiknek az állása inkább veszélybe kerül, és lesz olyan, akinek pedig egyáltalán nem, mert a gyár, ahol dolgozott, az megkezdte a működést, és a régi feltételek mellett folytatódik a termelés. De van egy dolog, amit biztosan tudok: „Minden ilyen gazdasági válságkezelésben, úgy, mint a járvány elleni védekezésben, az összefogás kulcskérdés. Munkaadók, munkavállalók, kormány, befektetők, mindenkire szükségünk lesz, hogy össze tudjuk rakni azokat a gazdaságpolitikai elemeket, amelyek a végén visszavisznek bennünket a 3% körüli, tehát teljes foglalkoztatásnak mondható állapotba, ahol már voltunk egyébként a válságot megelőzően. A gazdaságban is összefogást igyekszem teremteni, és ezt létre is fogom hozni, úgy, ahogy a viták ellenére 2010-ben ezt az összefogást sikerült létrehoznunk, még a legsúlyosabb terheket viselő bankokat is, hiszen súlyos bankadóval sarcoltuk meg őket, meg a multikat is, még ők is hajlandóak voltak részt venni a gazdaság újraindításában. Erről van szó, mert nemcsak a gazdaságot kell újraépíteni, hanem az életünket kell újraindítani, és az életünk több, mint a gazdaság. Ez valamivel nehezebb lesz, mint 2010-ben volt, de azoknak a tapasztalatoknak a felhasználásával ez a feladat is megoldható.”

– Nagyon röviden a beszélgetés végén el tud menni az édesanyjának vinni egy csokor virágot anyák napján? – kérdezte Orbán Viktortól a műsorvezető az adás végén.

Isten éltesse az édesanyákat!

– Az elmenetel még csak rendben van, de hogy hogy adom át, mikor a védőtávolság az több mint egy mint méter? Sőt, nekem a nagymamám is él, 99. életévét ünnepelte nemrégen. Örülök annak, hogy van kit fölköszönteni Anyák napján, hát azt kívánom mindenkinek, hogy találja meg a módját, hogy az édesanyja érezhesse, hogy van fia, és minden fiúnak azt kívánom, hogy érezhesse, hogy van édesanyja.

– Az Isten éltesse az édesanyákat! – mondta a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában Orbán Viktor miniszterelnök.