Orbán Viktor: Állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát

Ne becsüljük le a saját sikerünket, hiszen hazánk a nemzetközi összevetésben nagyon szép eredményt ért el.

Budapest, 2018. november 23. Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban Nagy Katalin műsorvezetőnek a Kossuth rádió stúdiójában 2018. november 23-án. MTI/Balazs Mohai Fotó: Mohai Balázs

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nyilatkozott péntek reggel.

A kormányfő elmondta: mindig vannak olyanok akik aggódnak, de az a fontos, hogy olyanok is legyenek, akik cselekednek, a kettő között a jó arányt kell találni.

Hangsúlyozta: Kásler Miklós miniszternek hálával tartozunk, mert az első hullám felett aratott győzelem után, nem tették ölbe a kezüket, hanem egész nyáron ezzel foglalkoztak, ezért nem oszlattuk fel az operatív törzset sem.

Így elmondható, hogy

állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát.

Most már sok hónapnyi tapasztalat van a hátunk mögött – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök kifejtette, az a jó, ha minél több egyetértési pont jön létre, hiszen a védekezés azon múlik, hogy az emberek egyetértenek-e, elfogadják-e az intézkedéseket. Ebben nagy segítség a nemzeti konzultáció, amelyet több mint 1,7 millió ember küldött vissza.

A fertőzöttek és ezzel párhuzamosan a kórházi ágyak számának növekedése összefüggésében Orbán Viktor leszögezte, az első és legfontosabb, hogy menteni kell az életeket, hogy megteremtsék az iskolák működtetéséhez szükséges feltételeket, és hogy a gazdaság ne csak működőképes maradjon, hanem fel lehessen pörgetni. Hozzátette: a fiatalok felelőssége megnőtt, hiszen nyáron valószínűleg sokan kapták el a vírust. A miniszterelnök arra kéri a fiatalokat, viseljenek felelősséget, tartsák be azt a néhány szabályt, ami van, mert nem a maguk fejére, hanem az idősekre hozhatnak nagy bajt.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e elegendő kórházi ágy, Orbán Viktor elmondta:

nagy kapacitásokat szabadítottak fel és a magyar egészségügy tavasszal átment egy olyan próbán, hogy tudjuk, mit kell tenni a legrosszabb helyzetben is. Nem fordulhat elő, hogy a világban hiány lép fel, mert mindent tudunk gyártani a vakcinán kívül

– folytatta.

Az utazási korlátozásokkal kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette, érti az Európai Unió aggályait, amelyek a visegrádi országokkal történő határnyitás miatt állnak fent, azonban tudni kell, hogy a visegrádi országok között mély járványügyi protokoll alakult ki, könnyebb az együttműködés velük, mint a távolabbi országokkal. Amit figyelembe kell venni – mutatott rá Orbán Viktor –, hogy milyen mély tudásunk van az ottani járványügyi helyzetről. A legmélyebb tudásunk a V4 országokról van.

A kormányfő emlékeztetett: van egy vita Magyarországon arról, hogy belül kell védekezni, vagy a határokat kell lezárni. A vírus már belül van, magyarországi terjedését le kell lassítani, de az utánpótlás vonalait is le kell zárni. Azonban élni kell. A miniszterelnök tájékoztatott, a mai napon is kormányülés van, amelyen a részleteket fogják finomítani. A lehető legnagyobb szabadság az összes fontos korlátozás mellett – ez a magyar kormány célja.

Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz akkor, ha az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert diszkriminációnak érzi a V4-ek felé történő határnyitást, Orbán Viktor elmondta,

mondhatnak amit akarnak, de néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi. Ezt láthattuk migrációban, gazdaságpolitikában is.

A miniszterelnök kiemelte: érthető, hogy mindenkinek van egy gondolata, miképpen kellene tesztelni. De fontos, hogy ne kapkodjunk. Én is hallok mindenfélét, de a WHO protokollját nézem, aszerint haladunk. Ezt fogjuk tenni ezután is. Ne nyissunk rést a pajzson!

Hangsúlyozta, hogy ne becsüljük le a saját sikerünket, hiszen hazánk a nemzetközi összevetésben nagyon szép eredményt ért el. Magyarország védekezett Európában a legjobban. A védekezés sikerét Magyarország az emberi életekben méri – tette hozzá a kormányfő. Nálunk jobb módú országokban a betegség jobban arat – vélekedett.

Az egészségügyi dolgozók és pedagógusok munkájának anyagi juttatással történő elismeréséről Orbán Viktor kifejtette: a miniszter maga hozott döntést a jutalom kifizetéséről a tárca költségvetése alapján. A kormányfő szerint a vita a kilencvenes évekig nyúlik vissza. Vannak ugyanis az országnak olyan kistelepülései, ahol jelentős mértékben él cigány kisebbség. Az őket tanító tanárok munkája ezért jóval másabb, mint a belvárosi kerületekben tanító pedagógusoké. Orbán Viktor rámutatott: ha nem honorálják ezt a munkát, nem fognak odamenni tanítani a pedagógusok. Egy olyan szorzót, speciális kódot kell alkalmazni a későbbiekben, amely nem egy alkalomra szól, mert a kilencvenes évek óta nem született rendszerszintű megoldás erre a problémára.

Európa helyzetéről is beszélt Orbán Viktor. Mint mondta, most mindenkinek a vírus, az iskolakezdés, a gazdaság köti le a figyelmét, ezért az Európai Unióról csak óvatosan szabad gondolatokat megfogalmazni. Azt azonban elmondta, tizenöt évvel ezelőtt azt láttuk, hogy a beruházások körülbelül 81 százaléka nyugatról, 15 százalék keletről jön. Ez az arány mára majdnem teljesen megfordult. A nagy változás tehát arról szól, hogy Közép-Európa hol helyezkedik majd el.

Egy nagy átalakulási folyamatnak vagyunk a közepén – jelentette ki a miniszterelnök. Európa egyelőre nem tudja megmondani, hol lesz a helye tíz évvel később. Már 2012-ben leírta Brüsszel, hogy a migráció jó, a gazdaságpolitikával kapcsolatos negatív jóslataik viszont 2050 helyett már most megvalósultak.

„Nem mi fújjuk a passzátszelet, de a házi feladatunkat meg tudjuk csinálni”

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: tíz év múlva Lengyelország lehet Európa új Németországa.

Az oktatással kapcsolatban elmondta: tavasszal a járvány első hullámában általános döntést hoztunk az iskolákra nézve. Most azt látom, nem kell általános szabályt hozni, mert vannak települések, ahol feltűnik a vírus, és vannak ahol nem. Ezért dolgozunk ki egy általános protokollt, adtunk jogköröket az iskolaigazgatóknak, a tanítás beszüntetését pedig központi szintre hoztuk vissza. Tehát minden egyes ügyet meg fogunk vizsgálni, és ha bizonyos iskoláknál szükséges, akkor meghozzuk a szükséges döntéseket, tehát ha olyan erős egy iskolában a fertőzés mértéke, hogy jobb azt bezárni és átállni a digitális oktatásra, akkor meg fogjuk tenni. De indokolatlan ezt olyan helyeken megtenni, ahol még sosem láttak koronavírusos gyereket.

A védekezésünk most a rugalmasabb, a való élethez alkalmazkodóbb lesz az iskolákban is – húzta alá a kormányfő, aki arról is beszélt, nagyon hálás a pedagógusoknak, hogy ilyen gyorsan alkalmazkodtak, és kiválóan ellátták a munkájukat. Hozzátette: úgy látja most bátrabbak a tanárok a tavaszi eseményekhez képest.