Ötvenmilliárdos az oktatás többlete

Harminc százalékkal emelkedik a hallgatói normatíva, jön a harmincötmilliárdos nyelvi stratégia és csaknem hatvanmilliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a középfokú oktatás — csak néhány sor a jövő évi költségvetési javaslatból, amely szerint összesen negyven­nyolcmilliárd forinttal többet tud oktatásra szánni az állam 2020-ban, mint idén. Jövő ősztől teljes körűvé válik az ingyenes tankönyvellátás, a szakképzést pedig elsősorban az uniós források jelentősebb bevonásával fejlesztené a kormány.

A Nemzeti Pedagógus Kar üdvözli az idegen nyelvek tanítására szánt kiemelkedő összeget Fotó: Havran Zoltán

Összességében 48 milliárd forinttal több pénz jut jövőre az oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra a múlt kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint. Mindez azt jelenti, hogy a teljes büdzséből 9,8 százalékos részesedést kap az ágazat.

Az ideinél hatvanmilliárddal magasabb összeget szánnak középfokú oktatásra, 17 milliárdos az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás többlete, a felsőfokú oktatásra ugyanakkor ezúttal 23 milliárd forinttal kevesebb jut.

A Nemzeti Pedagógus Kar üdvözli az idegen nyelvek tanítására szánt kiemelkedő összeget
Fotó: Havran Zoltán

A törvényjavaslat kiemeli, hogy idegen nyelvi stratégia részeként a 2019/2020. tanévtől kezdve lehetőség nyílik a gimnáziumi és szakgimnáziumi 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országokba történő kéthetes kiutazására iskolai, csoportos, vagy egyéni pályázat révén. A 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására jövőre 35 milliárd forintot különítenek el a büdzsében, a fiatalok első nyelvvizsgájának megszerzéséhez pedig csaknem kétmilliárd forinttal járulna hozzá az állam.

Szintén kétmilliárdot fordítanának a diákhitel-tartozások csökkentésére, ami kétszerese az idei összegnek. A képzési költségek fedezésére felvehető diákhitel 2 konstrukció kamattámogatását 1,3 milliárd forintból oldanák meg, ez 150 millió forinttal több az idei keretnél.

A törvényjavaslat emlékeztet, hogy a hallgatói normatíva összege 2020-tól fejenként évi 166 600 forintra növekszik, vagyis az idei emelés után további harminc százalékkal fog növekedni, így az egyetemek és főiskolák még bőkezűbben osztogathatják a tanulmányi és szociális ösztöndíjakat.

A felsőoktatási intézményektől 9,7 milliárddal több bevételre számít jövőre a kormány, tízmilliárddal többet fizetnek ki viszont a felsőoktatás személyi juttatásaira, a dologi kiadások többlete pedig 6,6 milliárd. Különösen jól jár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely önmagában több mint ötmilliárdos plusszal számolhat, de durván egymilliárd forinttal több pénzt, 24,4 milliárdot kapnak a nem állami felsőoktatási intézmények is.

A szakképzési rendszer megújítása kiemelt fontosságú a kormánynak – szögezi le a javaslat, amely szerint a korábbiakhoz képest hangsúlyosabban, nagyobb arányban vonnának be uniós forrásokat erre a területre.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mindenesetre valamivel több állami pénzt kap 2020-ban, nagyjából kétmilliárdot. A szakképzési centrumok összesen 130 milliárdos közvetlen támogatásra számíthatnak,ami nagyságrendileg megegyezik az idei összeggel.

A köznevelésben a 2019-eshez hasonló mértékű támogatásra, ötszázmil­liárd forint feletti hozzájárulásra számíthat az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ: személyi juttatásokra 435,3 milliárdot, dologi kiadásokra 78,1 milliárdot, beruházásokra 9,37 milliárdot irányoznak elő a szervezetnek.

Az Oktatási Hivatal bő egymilliárdos pluszt, összesen hétmilliárd forintot kapna. Hit- és erkölcstanoktatásra, illetve tankönyvtámogatásra ezúttal is hat és fél milliárd forintot költene a kormány, köznevelési szerződésekre négyet. A köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás 230-ról 251 milliárd forintra emelkedik.

Továbbra is 3,1 milliárdból működhet a nemzeti tehetségprogram, határon túli felsőoktatási feladatok támogatására csaknem 800 millió, külhoni köznevelési feladatokra pedig 231 millió forint jutna 2020-ban. A nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok támogatását 924 millió forintra tervezik, a diák- és hallgatói sport támogatását ezúttal is 640 millióra lőtték be, az oktatással foglalkozó társadalmi szervezetek, szövetségek, bizottságok pedig változatlanul százmillió forinton osztozhatnak.

A Nemzeti Pedagógus Kart 98 millió forinttal segítené jövőre a kormány, ami másfélszerese az idei támogatásnak. Horváth Péter, a kar elnöke lapunknak azt mondta a jövő évi oktatási ráfordításokról: üdvözli az idegen nyelvek oktatására szánt kiemelkedő összeget, valamint a tankönyvtámogatás kiterjesztését.

– Gyakran hallunk kritikát a tankönyvfejlesztések kapcsán, de kétségtelen, hogy a kiadványok ingyenessé tétele nagyon jelentős segítség a családoknak.

A 2020-as tanévtől már a köznevelés minden évfolyamán, sőt a szakképzés 13–16. évfolyamain is térítésmentesen kapják tankönyvcsomagjai­kat a diákok, ez nagy dolog – emelte ki az NPK elnöke, hozzátéve: reméli, hogy a Klebelsberg Központ büdzséjéből a korábbinál több pénz fog jutni az iskolaépületek karbantartására, infrastrukturális felújítására is.

Háromszor annyi jut gyermekétkeztetésre

A 2020-as költségvetésben az eddigieknél is több forrást, 82 és fél milliárd forintot biztosít a kormány gyermekétkeztetésre – közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A közleményben a tárca kiemelte: ezzel 2010 óta megháromszorozódott a gyermekétkeztetésre fordított kormányzati támogatás. Közölték azt is, hogy a nyári iskolai szünetben is napi egyszeri meleg ételt kaphatnak a hátrányos helyzetű családban élő gyermekek. A szünidei gyermekétkeztetést a települési önkormányzat jegyzőjénél írásban lehet igényelni a június 17. és augusztus 30. közötti hétköznapokra. A jelentkezésnek nincsen határideje – ismertették a részleteket.