Kezdetét vette a parlagfűszezon, ami idehaza több mint kétmillió parlagfű-allergiától szenvedő magyar mindennapjait nehezíti meg, ráadásul az allergiások száma minden évben húszezerrel nő. A növény nagyon jól képes alkalmazkodni Magyarország időjárási viszonyaihoz, sőt megjelent hazánkban is a parlagfűnek egy korábbi virágzású alfaja, amely megfelelő időjárási körülményeknél akár július elseje előtt is képes virágozni. Ezért egy évvel korábban változott a parlagfű elleni védekezési kötelezettségről szóló jogszabály, ami szerint a földtulajdonosoknak nemcsak a főszezonban, hanem egész évben gondoskodnia kell a parlagfű-mentesítésről.
Amennyiben a földhasználó nem védekezik szabályszerűen a parlagfű ellen, a megyei kormányhivatal közérdekű védekezést rendelhet el. A mulasztóval szemben pedig növényvédelmi bírságot szab ki, amennyiben a növény már virágbimbós vagy annál fejlettebb állapotában van, továbbá a büntetés mértékét illetően a fertőzött terület nagyságát, valamint a parlagfűvel való felületi borítottságot is mérlegeli.
– Az állami – erdészeti, vízügyi, vasúti, önkormányzati – területeken alapjában véve folyamatosnak mondható a parlagfű-mentesítés, de ez nem minden esetben valósul meg maradéktalanul – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Elmondták: idén a Parlagfű-bejelentő rendszeren keresztül több elhanyagolt önkormányzati területet jelentettek az illetékes hatóságoknak.
A Nébih ismertette: külterületen – ahol a kormányhivatal az illetékes hatóság – augusztus 13-ig 978 helyszíni ellenőrzés történt, ebből 683 terület, azaz 1004 hektár bizonyult parlagfűvel fertőzöttnek. A fertőzött földeken eddig 173 terület, azaz 218 hektár esetében rendeltek el közérdekű védekezést. Kiderült: a legtöbb helyszíni ellenőrzést Csongrád-Csanád és Pest megyében végezték. A legtöbb lakossági bejelentés külterületre vonatkozóan Pest megyében érkezett.
A fővárossal kapcsolatban lapunknak kifejtették: Budapesten – belterületen – kisebb a zöldfelület aránya, ezért kevesebb bejelentés történik. Belterületeken inkább az egyéb gyommal fertőzött, gazos területek, elhagyott kertek, szőlők, műveléssel felhagyott területek elgyomosodása a jellemző.
