Pótlékemelés jöhet a bölcsődékben

Nem jelentős a létszámhiány a bölcsődei gondozók körében Rétvári Bence szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt ígéri, hogy a gyerekek számára létesülő 21 ezer új férőhely mellett megfelelő anyagi elismeréssel járó életpályamodellt alakítanak ki a nevelőknek. A bölcsődei dolgozók érdekképviseletétől úgy tudjuk, egyelőre nem átfogó béremelés, hanem pótlékemelés várható.

A kabinet célja tovább növelni a férőhelyek számát Fotó: Bach Máté

Stabil munkahelyet és kiszámítható életpályát ígér a bölcsődei dolgozóknak a kormány, a bölcsődefejlesztési program a szakemberek megfelelő anyagi elismerését is tartalmazza – hívta fel a figyelmet parlamenti írásbeli válaszában Rétvári Bence, akit az MSZP-s Gurmai Zita kérdezett a bölcsődei munkaerő­hiányról. Az Emmi parlamenti államtitkára szerint „összesen pár százaléknyi” kisgyermeknevelői álláshely betöltetlen, amelybe beletartoznak a szülési szabadságon lévők, valamint az újonnan létesített állások is. Mint írta, 2018-ban 534 olyan nevelő dolgozott, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, ezzel szemben 2100-an végeztek a kisgyermekgondozó és -nevelő szakképesítésben, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon. – A felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők átlagkeresete 2010-ben mindössze 112 ezer forint volt, most ennek a háromszorosát is megkereshetik, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők bére a duplájára nőtt. Az a célunk, hogy tovább növeljük megbecsülésüket – tette hozzá Rétvári Bence. Kiemelte azt is: a mostani ötvenezer helyett 2022-re hetvenezer gyermek számára lesz hely a bölcsődékben, minderre 104 milliárd forintot költenek.

A kabinet célja tovább növelni a férőhelyek számát
Fotó: Bach Máté

– A 2018. decemberi adatok szerint kétszáz üres nevelői állás van a bölcsődékben, de sajnos a többi munkakört is érinti a hiány: nincs elég dajka, szakács, konyhalány és gazdasági szakember sem. Ennek pedig legfőbb oka a bérhelyzet – értékelte a helyzetet lapunknak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) elnöke. Szűcs Viktória ugyanakkor elismerte: a szakdolgozók átlagos nettó bére 85 ezerről mintegy 160 ezer forintra változott 2010 óta. Elmondása szerint a középfokú végzettségű kollégáknak még a nyugdíj előtti években is legfeljebb nettó 180 ezer forint jár, és ennél sokkal rosszabb a helyzet az élelmezési és az adminisztratív, illetve a dajka munkakörökben. – A diplomás kisgyermeknevelő kollégákra a pedagógus-életpályamodell vonatkozik, ők pályakezdőként nettó 129 ezer forintot, tíz év munkatapasztalattal 164 ezret vihetnek haza, negyven év után pedig 224 ezer forintot kapnak – ismertette az érdekvédő. Szűcs Viktória jelezte, hogy a nyár folyamán eléjük tárt a szakminisztérium egy bérintézkedésről is szóló javaslatot, ami némi elmozdulást jelentene, noha még mindig nem átfogó, rendszerszintű emelésről van szó, hanem pótlékemelésről, illetve -kiterjesztésről. A javaslat viszont még nem öltött jogszabályi formát, így nem tudják, hogy milyen formában, mikor vezethetik be.

Beszámolt arról is, hogy a három év alatti korosztályba 280 ezer gyermek tartozik, akik közül a tavaly év végén 47 ezernek volt hely a bölcsődékben. Férőhelyhiány miatt mintegy 3700 gyermeket utasítottak el, ami az elmúlt négy évben a legmagasabb szám, ráadásul a 3200 magyarországi településből ma csak hatszázban működik bölcsőde, tehát a többi helyről eleve nincs adat.