Segíthet a nyelvoktatási diákhitel

Újabb kölcsönnel bővül a diákhitel-paletta, a következő tanévtől bevezetik a nyelvtanulási célra felvehető diákhitelt. A nagyon kedvező visszafizetési feltételekkel felvehető, akár félmillió forintos kölcsön célzott támogatás, amely idegen nyelvi kurzusok tandíjainak fedezésére vehető fel. Egy-egy ilyen tanfolyamért egyébként igencsak mélyen zsebbe kell nyúlni: egy 60 órás kurzus is 60-80 ezer forintba kerül, de a kiscsoportos vagy egyszemélyes magánórák költségei a százezer forintot is meghaladhatják.

Nem adják olcsón a valóban eredménnyel kecsegtető tanfolyamokat Fotó: Havran Zoltán

Nemcsak a külföldi tanulmányutakkal segíti a tanulók idegen nyelvi fejlesztését a kormány, de hamarosan jön a nyelvoktatási diákhitel is. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a kölcsönt az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező vagy a hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgatók, valamint a felsőoktatási intézményben záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában oklevéllel nem rendelkező hallgatók vehetik majd igénybe. A nyelvtanulási hallgatói hitel legmagasabb összege 500 ezer forint lesz, ami egy összegben vehető igénybe. A hitel kamata pedig 2021. december 31-ig megegyezik a szabad felhasználású hallgatói hitelre meghatározott kamattal, ami jelenleg 2,2 százalék. Aki pedig középfokú, komplex nyelvvizsgát szerez, teljes állami kamattámogatást kap.

A nyelvtudás megszerzésének célzott támogatását először a Nemzeti Versenyképességi Tanács javasolta, még tavaly ősszel. A Varga Mihály pénzügyminiszter vezette testület javaslatával egyetértett a kormány, már akkor felkérték a minisztériumokat, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket a lakosság idegennyelv-tudásának javítására. – A nyelvtudás általános szintjének emelése segíti a fiatalok boldogulását, a munkavállalókat, a magyar vállalkozásokat, az állami és gazdasági szervezetek versenyképességének növelését is – szögezte le akkor a kormány.

A nyelvtanulási diákhitel törlesztését az októberben hatályba lépő rendelet szerint a felvételt követő egy év elteltével kell megkezdeni, havi egyenlő részletekben. A törlesztés időtartamát a hitelszerződés megkötésekor választhatják majd meg a diákok években úgy, hogy ezen időtartam legalább egy és legfeljebb öt év lehet.

Az biztos, hogy a támogatás óriási segítséget jelent az érintetteknek, az idegen nyelvi kurzusok ugyanis nagyon drágák. A Katedra Nyelviskola 36 ezer forintért kínál alapfokra felkészítő, 30 órás csoportos tanfolyamot (8-12 fővel), a B2 középfokra felkészítő 60 órás kurzus viszont már 72 ezer forintba kerül, sőt ha két-négy fős csoportban akar valaki tanulni, mindez akár 100 ezer forintba is kerülhet, egyszemélyes magánórák esetén pedig 4-5 ezer forint között mozog a 45 perces tanórák díja. A szintén fővárosi Shetland UK Nyelviskolában 8-12 fős csoportban hatvanezer forintért vehető 60 óra, ugyanez kisebb létszám esetén, 4-7 fővel már 72 ezer forint.

Nem adják olcsón a valóban eredménnyel kecsegtető tanfolyamokat
Fotó: Havran Zoltán

Vidéken sem lehet olcsón megúszni: a pécsi Euró Nyelviskolában 92 900 forintot kell fizetni egy százórás intenzív tanfolyamért, a kaposvári Universitas Tanoda pedig 80 ezer forintért kínálja a nyolcvanórás, intenzív felkészítőjét. Szombathelyen a Zenit Nyelviskolában létszámtól függően 48-68 ezer forintért, diákkedvezménnyel 43 és 61 ezer forintért lehet járni a kurzusokra. Egyéni tanfolyamok 34-45 ezer forintos áron érhetők el, ennyi pénzért viszont csak 10×45 perc jár.

Egy nyelv középszintű elsajátításához azonban egy-egy ilyen tanfolyam kevés, a nyelviskolák szerint ugyanis átlagosan 500-600 tanóra (plusz otthoni felkészülés) kell a középfok eléréséhez, 300-400 az alapfokú tudás megszerzéséhez. Persze az óraszám nem minden, hiszen a közoktatásban elvileg durván 900 nyelvórát kapnak összesen a diákok, mégsem sikerül mindenkinek a nyelvvizsga. Összehasonlításképp: 2018-ban 110 ezren tettek érettségi vizsgát, ehhez képest 54 ezren nyelvvizsgáztak a középiskolás korosztályból, és közülük sem mindenkinek sikerült. Az állami támogatású hitelnek köszönhetően remélhetőleg egyre többen tesznek majd sikeres vizsgát, ami ugyebár 2020-tól a felsőoktatási felvételi követelménye is lesz.

Ami pedig a „beragadó” diplomákat illeti, Petróczi Gábor közoktatási szakértőtől úgy tudjuk, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a felsőoktatásban tanulmányaikat befejező hallgatók húsz százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és a záróvizsga után diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg az oklevelét.

Az Eszterházy Károly Egyetem címzetes főiskolai docense emlékeztetett, hogy 2006-tól összesen 44 ezer diploma ment veszendőbe nyelvvizsga ­hiánya miatt. – 2014-ben 8500, 2015-ben 9354, 2016-ban pedig 11 708 volt a nyelvvizsga hiányában ki nem adott diplomák száma – ismertette, hozzátéve: a felvételi szigorítás, vagyis a nyelvvizsga kötelezővé tétele nyomán várhatóan pár éven belül megoldódik ez az áldatlan állapot.

A kormány részéről várható még, hogy növelik a nyelvtanári továbbképzések számát, több anyanyelvi tanárt vonnak be a köznevelésbe, bővítik a két tanítási nyelvű képzésben részt vevők körét, és előtérbe helyezik a külföldi filmek feliratozását. A nyelvi stratégia részét képezi, hogy a sikeres nyelvvizsgák díját visszatéríti az állam, tavaly év végéig már harmincezer fiatal kaphatta vissza a pénzét. Annak érdekében, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók nyelvtudása is javuljon, felmerült, hogy náluk koncentrálják a nyelvoktatást: a másodikként tanult idegen nyelv óraszámait részben vagy egészben átcsoportosítanák az első nyelvre.