Többletjuttatást kaphatnak a tanárok

Megszűnik a tanfelügyelet a rendészeti és katonai iskolákban, gyakrabban hívják össze a diákparlamentet, öt- helyett csak négyéves korig kérhető felmentés az óvoda alól, a pedagógusok pedig újfajta keresetkiegészítéssel gazdagodhatnak — egyebek mellett ilyen intézkedéseket tartalmaz a köznevelési törvény friss módosítása. A parlamentnek kedden benyújtott javaslat szerint 2021-től a diákok természettudományos tudását is országosan mérik majd.

A jogszabály alapján az iskolakezdés mindenki számára hatéves kortól kötelező Fotó: Havran Zoltán

Számos ponton módosítja a köznevelési törvényt az emberi erőforrások miniszterének javaslata, amelyet már benyújtottak az Országgyűlésnek. Az egyik fontos változás, hogy a korábbi ötéves kor helyett legkésőbb a gyerek négyéves koráig kérhetnek felmentést a szülők az amúgy hároméves kortól kötelező óvodáztatás alól. Ha a család valamilyen okból visszatartaná a gyerekét, május 25-ig be kell nyújtania az erre vonatkozó kérelmet.

Rögzítik azt is, hogy ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor erre a feladatra csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki. A létszámadatok megfelelő nyilvántartása érdekében oktatási azonosítót kapna minden olyan hároméves is, aki nem kezdi meg időben az ovit.

A javaslat indoklása emlékeztet, hogy a háromévesek óvodáztatása társadalmi cél, ugyanakkor az adatok szerint tíz százalékuk nem kezdi meg időben az óvodát, miközben felmentést sem kérnek a szülők.

A jogszabály alapján az iskolakezdés mindenki számára hatéves kortól kötelező
Fotó: Havran Zoltán

A miniszter szerint a jegyzőknek biztosított eljárási lehetőség nem kellően hatékony, ezért állami szervhez telepítené a kötelezettség teljesítésének felügyeletét. A javaslat mindezek kapcsán felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben jelölje ki azokat a szerveket, amelyek engedélyt adhatnak a felmentésre az óvodáztatás, a hatéves kori iskolakezdés, illetőleg a magántanulóvá válás alól. A magántanulói jogállás egyébként a jövőben megszűnik, a gyerekeket mostantól egyéni munkarendben tanulóknak fogják nevezni.

Rögzítik, hogy aki önhibájából kétszer nem jelenik meg az osztályozóvizsgán vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

Könnyítés lenne ugyanakkor, hogy aki külföldi tartózkodás miatt vált magántanulóvá, annak nem kell félévente osztályozóvizsgát tennie, elegendő a tanév végén egyszer hazalátogatnia. Az iskolakezdés egyébként mindenki számára hatéves kortól kötelező, és ha a szülő felmentést kérne, időben lépnie kell: a tárgyév január 15-ig be kell nyújtani az erre vonatkozó kérelmet.

Újdonság, hogy az Országos Diákparlamentet gyakrabban, három helyett kétévente hívnák össze, a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán kötelező pedagógiai méréseket pedig a szövegértési és matematikai eszköztudáson kívül 2021-től a természettudományokra is ki fogják terjeszteni.

Az intézményvezetői pálya vonzóbbá tétele, a többletfeladatok elismerése érdekében az előterjesztés különböző kereset-kiegészítési módokat is bevezet. Az iskolaigazgatók a teljesítményüktől függően ösztönzési keresetkiegészítést, valamint differenciált vezetői pótlékot kaphatnak, a pedagógusoknak pedig a céljuttatás lehetőségét teremtik meg.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a célhoz köthető, a munkakörbe nem tartozó, az általános munkaterhet jelentősen meghaladó pluszfeladatokért a pedagógus az illetményén felül pluszpénzt kap. Jelzik azonban: a helyettesítés nem tartozik ebben a körbe. A javaslat garantálja továbbá, hogy a megszűnő, nem állami fenntartású intézmények pedagógusai mindenképpen megkaphassák elmaradt fizetésüket. A megbízási szerződéssel dolgozó óraadók pedig heti tíz helyett ezentúl 14 órát is tarthatnak.

A javaslat kiveszi a tanfelügyelet hatálya alól a rendészeti és katonai szakképző intézményeket, mivel a képzések sajátosságai miatt nem ellenőrizhető hatékonyan az általános pedagógiai elvek megvalósulása.

Sőt mivel ezekben az iskolákban a pedagógusok nagy része szolgálati jogviszonyban álló rendőr vagy katona, akik nem tartoznak a pedagógus-életpálya hatálya alá, a pedagógusminősítések során sem kell a szokásos szempontok alapján vizsgálni a tevékenységüket.

A nyelvoktatással kapcsolatban újdonság lesz, hogy a szaktárgyak idegen nyelven történő oktatásához elég lenne a felsőfokú nyelvvizsga, nem kellene mindenáron nyelvtanári szakképzettséggel is rendelkeznie a tanároknak.

A mindennapos testnevelés megszervezése érdekében 2019-ről a 2024/2025-ös tanévig tolják ki azt a határidőt, ameddig pedagógushiány miatt testnevelő-edzői szakképzettségű vagy felsőfokú végzettségű és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítésű személyeket is felvehetnek az iskolák.

A fentieken túl a javaslat rögzíti, hogy az ingyenes tankönyvellátás a 2020-as tanévtől az alap- és középfokú oktatás valamennyi évfolyamára kiterjed, a tankönyvellátásról szóló önálló jogszabályt pedig a köznevelési törvénybe olvasztanák.

Többnapos, országos sztrájk jöhet

Erősebb nyomásgyakorlásra készül a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a következő tanévtől. Szabó Zsuzsa, az érdekképviselet elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: végső esetben akár országos, többnapos munkabeszüntetés is elképzelhető az iskolákban, mert a kormánnyal való egyeztetések nem haladnak megfelelő ütemben. Ismert, a PSZ szeptemberi béremelést, minimálbérhez kötött vetítési alapot, a pedagógusok óraszámának és túlterheltségének csökkentését, valamint kiszámítható jogalkotást követel.