– Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba többször tartott már közös sajtótájékoztatót, amelyek mindegyike baráti légkört, a legnagyobb megértést sugallt, a sajtószoba elhagyása után azonban visszatért a barátságtalan hangnem – mondta a magyar–ukrán külügyminiszteri találkozóra reagálva a Társadalomtudományi Intézet Ukrajna-szakértője.
Fedinec Csilla a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta, hogy
eredményről addig nem beszélhetünk, amíg nincs csúcstalálkozó, Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő találkozójára pedig már 2019 májusa óta várunk.
A szakértő úgy véli, önmagában barátságtalan, hogy az Ukrajnával határos országok közül Magyarország az egyetlen, amelyik viszonylatában nem volt még csúcstalálkozó, amelyre az ukrán elnök egyik korábbi nyilatkozata szerint akkor kerül sor, ha a tárgyalás végén konkrét eredményekről is be tudnak számolni. – Azt gondolom én is, hogy mindkét részről ez az elvárás, és ebben az elmérgesedett helyzetben ez alatti szinten aligha várhatunk érdemi eredményt – jegyezte meg Fedinec Csilla.
Arra a kérdésre, hogy a szerdai találkozón bejelentett magyar–ukrán oktatási munkacsoport létrehozása javíthat-e a magyar nyelv helyzetén az oktatásban, a szakértő közölte: az oktatási munkacsoport nem új találmány, mivel már többször működött korábban is, felidézve, hogy tavaly a felek például ezt is megpróbálták újra bevetni a vitás kérdések megtárgyalására, de most, 2021 januárjában még mindig nincs konkrét eredmény, csak az ígéret.
– Mindezek ellenére – tette hozzá – valós szándék esetén a munkacsoport létrejöhet, sőt születhetnek részmegállapodások is, ám az oktatási törvény lényegi pontjának megváltoztatására – miszerint megszűnik a nemzetiségi iskolákban az egynyelvű oktatás, a tantárgyak egy részét pedig államnyelven fogják oktatni – továbbra sincs semmi kilátás.

Fotó: Youtube.com
Fedinec Csilla arra is rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarok ellen irányuló életveszélyes fenyegetések – amelyek nélkül a külügyminiszteri találkozó sem múlhatott el – az államközi kapcsolatokra is kihatással vannak.
– Miközben Ukrajna Magyarországtól akarja megvédeni saját nemzetpolitikáját, immár évek óta nem tudja leállítani az effajta fenyegetéseket,
amelyek immár nemcsak a magyarokat, hanem magyarországi diplomatákat is érintenek Ukrajna területén. Az államnak cselekvő szerepe van a kisebbségek megvédésében – hangsúlyozta a szakértő, aki a történtek ellenére nyomatékosította, hogy hazánk nem ellensége Ukrajnának.