Valószínűleg nem kell majd beoltani azt, aki már átesett a fertőzésen

Közös kutatási projektet indított Kásler Miklós miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeivel: a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Dél-pesti Centrumkórház a már kifejlesztett koronavírus elleni vakcinák hatásosságának monitorozására, illetve a védőoltások által immunizált betegek követésére irányul – értesült a Magyar Nemzet. Információnkat a kórház főigazgatója megerősítette, Vályi-Nagy István részletesen beszámolt a hamarosan kezdődő vizsgálatokról, és elmondta azt is, hogy miként birkóznak meg a mostani nehéz helyzettel.

Moszkva, 2020. augusztus 12. A Sistema PJSFC által közreadott kép az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 ellen az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet kifejlesztette oltóanyagról, a Gam-Covid-Vakról a Sistema zelenogradi gyógyszergyárában 2020. augusztus 12-én. Az orosz egészségügyi miniszter bejelentése szerint a védõoltás elsõ adagjait két héten belül legyártják. MTI/EPA/AFC SISTEMA/Andrej Rudakov Fotó: Andrej Rudakov

– A Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) a hazai infektológiai ellátás vezető szakmai képviselőjeként a pandémia kezdetétől első vonalbeli, központi intézmény a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ebből fakadóan rendkívül sok ismeretanyag és tapasztalat halmozódott fel nálunk, amelyet a mindennapi működésünk és a betegek gyógyítása során sikeresen tudunk felhasználni, és amely lehetővé teszi más intézmények szakmai támogatását is – kezdte a beszélgetést Vályi-Nagy István.

A győzelem kulcsa a vakcina

A DPC főigazgatója közölte, a vírus elleni küzdelem kiemelkedő területe a hatékony és biztonságos oltóanyag kifejlesztése és bevezetése, hiszen a pandémiát csak megfelelő vakcina alkalmazásával lehet végérvényesen megfékezni. Az oltásoknak az a szerepük, hogy az immunrendszer számára úgy utánozzák le a fertőzést, hogy közben nem okoznak betegséget, de az azzal szembeni védekezést előidézik. Ehhez nagyon fontos az immunválasz időbeni lefolyásának vizsgálata, mivel a vakcináknak legalább ehhez hasonló védelmi szintet kell biztosítaniuk. Hozzátette: egyre inkább közeledünk a célhoz, hogy valóban védő hatású oltás legyen a piacon, hiszen jelenleg is többféle, a klinikai vizsgálatok végső fázisában lévő oltóanyag-kísérlet zajlik a világban. Úgy tűnik, az eddig bejelentett mindhárom készítmény, a két amerikai és az orosz vakcina is hozza azt a 90 százalék fölötti eredményt, amit a gyártók állítanak róla. Ez azért különösen jelentős, mert ahhoz, hogy az úgynevezett nyájimmunitás kialakuljon, a népesség 60-70 százalékának védettnek kell lennie. Kérdésünkre megerősítette: a populáció azon részét, amely már átesett a fertőzésen, valószínűleg nem kell majd oltani, és minél később érkezik meg a vakcina, ez a csoport annál nagyobb részt fog képviselni a teljes lakosságon belül. Vályi-Nagy István leszögezte, hogy a különböző oltások hatásossága valószínűleg eltérő lesz. Azt is érdemes tudni, hogy a valódi védettséget egy eredeti, majd – egyes vakcinák esetében – két-három hét múlva beadott emlékeztető oltás fogja megteremteni, a második dózis beadását követő 15-20 nap után, mert ennyi időre lesz szükség, hogy a védő hatású immunglobulinok a vérben rendelkezésre álljanak.

Immunválaszokat tanulmányoznak

– A Kásler miniszter úr kezdeményezésére indított kutatásban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a Dél-pesti Centrumkórház oltóanyagokat monitorozó vizsgálati projektjének gyakorlati megvalósítására az intézményünkben kialakított high-tech laboratóriumi háttér, valamint kórházunk szakmai felkészültsége teremt lehetőséget. Azt fogjuk vizsgálni, hogy a különböző oltásfajták hogyan működnek, milyen erősségű és milyen időtartamú a vakcina nyújtotta sejtes és nem sejtes immunitás. Ehhez egy korábbi, jelenleg is folyamatban lévő európai uniós pályázat bővült ki egy új, a járványhoz kapcsolódó területtel, amelyben több alprojekt is lesz. Ezek közül azt, amelyik az oltások által kiváltott immunválaszokat tanulmányozza, én fogom vezetni – számolt be a szakember.

Vályi-Nagy István szerint fontos az oltást megkapó személyek utánkövetése
Fotó: Mirkó István

Meddig tart a védettség?

Vályi-Nagy István elmondta, hogy a DPC-ben és az NNK-ban a beoltottak utánkövetését végzik majd. – Nagyon régóta működik nálunk egy védőoltás-ambulancia. Az itt dolgozó kollégák kiterjedt tanácsadást is folytatnak mind az itthon alkalmazott oltásokkal, mind a világ egzotikus tájaira utazók immunizációjával kapcsolatban. Az ő tudásukat is igénybe fogjuk venni a napokon belül induló vizsgálatok alkalmával – jelentette ki a főigazgató, aki arról is tájékoztatott, hogy a kutatás során a betegség által kiváltott immunválaszt is vizsgálni kell, ezért az első hullámban regisztrált vérplazmadonorokat is bevonják, hogy megnézzék, a fertőzésből korábban kigyógyultak szervezetében van-e még ellenanyag és sejtes immunitás. – Intézményünkben az immunválasz tanulmányozására alkalmas minden metodikát meghonosítottunk: mind az ellenanyagok által közvetített, mind a sejtes immunitás mérését el tudjuk végezni. Ez azért nagyon fontos, mert az immunrendszer úgy hatásos, ha mindkettő működik. Az oltás hatását és a fertőzésből kigyógyult páciensek immunitását egymással párhuzamosan vizsgáljuk, mert azt még senki sem tudja, hogy ez utóbbi meddig tart – emelte ki a kórház vezetője. Hozzáfűzte, van egy másik, nagyon hasonló kórokozó, a SARS 1-vírus, amelynél az derült ki, hogy a gyógyulást követő immunitás átmeneti, ezért a feltételezés szerint az új típusú koronavírus esetén sem tart hosszú ideig a védettség.

Létezhet keresztimmunitás

– Ugyanakkor azt is vizsgálnunk kell, hogy az emberek egy része miért nem kapja el a betegséget, miért nem fertőződik meg. Azt feltételezzük, hogy létezik valamiféle keresztimmunitás, talán a közönséges náthát okozó, relatíve ártalmatlan koronavírusokkal. A szoros közösségekbe járó fiatalok esetében – az életkoruk miatti fokozott ellenálló képesség mellett – feltételezhető, hogy a korábbi oltások és az elszenvedett betegségek védőhatására az immunrendszer jobban emlékszik, mint az idősebb korosztályoknál.

Felvetésünkre a DPC főigazgatója kitért rá, hogy azoknál, akik már kétszer is megfertőződtek, meg kell vizsgálni, hogy ugyanazt a vírusfajtát kapták-e el. Jelezte, a közönséges náthát is számos koronavírustörzs okozhatja, ezért nem biztos, hogy ha az egyik évben elkaptuk, akkor a következő esztendőben nem fogunk ismét megbetegedni. Ugyanez igaz az új típusú koronavírusra is, amelynek szintén többféle genetikai változata lehet, így ha az embert az egyik megfertőzi, nem garantált, hogy keresztimmunitása van egy másik fajtára is. – Bár van arra példa, hogy valaki kétszer is megfertőződik, ám nem ez a jellemző, ez csak töredéke lesz az eseteknek. Az igazi kérdés az, hogy lesz-e tömeges, valódi védőhatást biztosító immunizálás – hangsúlyozta.

Kiemelkedő eredmények

Kérdésünkre, hogy miként birkózik meg a kórház a mostani nehéz helyzettel, az intézmény vezetője úgy fogalmazott: a DPC mind a klinikai betegellátásnak, mind a Kásler Miklós által tavasszal kezdeményezett tudományos kutatásoknak az első számú intézménye. – Bár nálunk is hatalmas a nyomás, kórházunk menedzsmentje és dolgozói felkészültek a megnövekedett feladatokra. Száznál is több munkatársunkat – orvosokat és ápolókat – irányítottuk át a Covid-ellátásba, és sokat köszönhetünk az idevezényelt kollégáknak is. Nehezíti a helyzetet, hogy sajnos egyre több munkatársunk is megfertőződik, ők döntően a kórházon kívül kapják el a betegséget – mondta el Vályi-Nagy István. Hozzátette, a betegellátással kapcsolatos statisztikáik nemzetközi szinten is rendkívül jónak mondhatók: a járvány kezdete óta 1397 igazolt koronavírus-beteget láttak el, akik közül 900-an sikeresen meggyógyultak. A kórházban jelenleg is 255 beteget ápolnak. Az intenzív terápiában részesített páciensek körében is kiemelkedők az eredményeik. Kutatási tevékenységben, az innovatív terápiák kifejlesztésében is élenjárók, hiszen világszinten az elsők között alkalmaztak olyan gyógymódokat, használtak olyan gyógyszereket, melyek mára a koronavírusban szenvedő betegek ellátásában bevett gyógymódokká váltak. Ezek közé tartozik a vérplazma- és a monoklonális antitest terápia, illetve az a gyulladásgátló, egyben vírusellenes szer, amelynek alkalmazását most engedélyezte az amerikai gyógyszerhatóság, és amit – kísérleti terápiaként – a DPC-ben már nyolc hónapja használnak.