Veszélyesek, de kivédhetők az intézeti járványok

Bármelyik bentlakásos szociális intézményben bármikor kialakulhatnak olyan járványok, amelyeket az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Megfelelő intézkedésekkel azonban ezek megjelenésének esélye mérsékelhető, a fertőzések jobban kordában tarthatók, illetve a járványok hamarabb felszámolhatók. Mindehhez viszont a jelenleginél nagyobb odafigyelésre van szükség – vélik a szakemberek.

A járványok megelőzésében az intézmények vezetőinek és orvosainak kiemelt felelősségük van Fotó: Teknős Miklós

A napokban megjelent sajtóhírekkel ellentétben nincs egészségügyi vészhelyzet és járványügyi zárlat sem a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Aranyág Otthonában. Ezt Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára közölte azt köve­tően, hogy a Népszava arról írt: az antibiotikumnak is ellenálló MRSA-bakté­rium fertőz múlt nyár óta a bázakerettyei otthonban, ám az intézmény nem értesített senkit, csak most rendeltek el egészségügyi vészhelyzetet. A szaktárcánál jelezték: a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya helyszíni vizsgálatot tartott, a fertőzötteket elkülönítették, és zajlik az összes dolgozó és ellátott MRSA-szűrésének megszervezése.

Az eset kapcsán utánanéztünk, mennyire gyakoriak az ilyen jellegű, kórházakban nem ritka fertőzések a bentlakásos szociális intézményekben, és kiderült: a probléma itt majdnem olyan jelentős. Ennek egyik oka, hogy a lakók többsége eleve sokféle krónikus betegségben szenved, egyötödük nagyon idős, 85 éves is elmúlt, zavart, illetve vizelettartási problémákkal küzd, mindez pedig nagyobb kockázat a fertőzések szempontjából. A másik, hogy a lakók 17–50 százaléka rendszeresen kórházi ellátásra szorul, ahonnan magukkal viszik az ottani kórokozókat. Minderről Szabó Rita epidemiológus beszélt lapunknak, aki több tanulmányban is foglalkozott a szociális intézményeket érintő fertőzésekkel.

A járványügyi szakember elmondta: a probléma súlyát jelzi, hogy az euró­pai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a témában 2008-ban külön projektet indított. Az előrejelzések szerint ugyanis Európában folyamatosan idősödik a népesség, még többen fognak bentlakásos szociális intézményekben élni. Eddig három alkalommal, legutóbb 2016–2017-ban végeztek felmérést 24 európai országban, Magyarországról 75 intézményben. A vizsgálat mindenütt egy megadott napon zajlott, akkor több mint 3850 fertőzést regisztráltak. Átlagosan a lakók 3,7 százaléka volt érintett, nálunk azonban csak egy százalék. A fertőzések majdnem 85 százaléka magában az intézményben alakult ki, 7,5 százalék kórházi, míg a többi egyéb eredetű volt.

A járványok megelőzésében az intézmények vezetőinek és orvosainak kiemelt felelősségük van
Fotó: Teknős Miklós

Ami a baktériumellenes szerek alkalmazását illeti, a lakóknak átlagosan az 5,8 százaléka kapott ilyet, Magyarországon és Litvániában az antimikrobiális szerhasználat azonban alacsony, egy százalék alatti volt. Ezt azért fontos tudni, mert a túlzott és/vagy nem megfelelő antibiotikum-használat az egyik fő oka annak, hogy egyre több az olyan kórokozó, amely már minden ismert gyógyszerre rezisztens. Mint Szabó Rita jelezte, a zalai otthonban felbukkant MRSA-baktérium ugyan nem ilyen, de a leggyakrabban használt antibiotikumoknak már ez is ellenáll, ugyanakkor ez az egészségügyi ellátással összefüggő és a bentlakásos szociális intézményekben előforduló fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója.

Ezért az Egészségügyi Világszervezet, az ECDC, valamint a hazai szakemberek is sürgetőnek tartják, hogy – Hollandiához, Norvégiához és Svédországhoz hasonlóan – minden ország nemzeti járványmegelőző rendszert hozzon létre a bentlakásos szociális intézményekben is. Ez alól – hangsúlyozta Szabó Rita – a szociális otthonok sem kivételek, mert az MRSA és más hasonló fertőzések terjedése csak így előzhető előzhető meg, illetve kontrollálható. – A fertőzések, járványok megelőzésé­ben kiemelt felelősségük van az intézményvezetőknek és az otthonban dolgozó orvosoknak.

Olyan járványmegelőző programot kell kialakítaniuk, amely magában kell foglalja az antibiotikum-használat észszerűsítését, az ellátottak és a személyzet rendszeres szűrővizsgálatát és szükség szerinti elkülönítését, valamint a kézhigiéné szabályainak betartását – mutatott rá a járványügyi szakember.