Emlékezés extrém módon – Versenyek a városi utcákon

Magyarországon a gépjármű-kereskedelem a nagy háborút követően élte első igazi virágkorát.

null

Magyarországon a gépjármű-kereskedelem a nagy háborút követően élte első igazi virágkorát. A forgalom fellendülése és a technikai fejlődés következtében a motorsportok is egyre népszerűbbé váltak hazánkban. Számos autóklub alakult ezekben az években, amelyek rendszeresen szerveztek versenyeket. A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) védnöksége alatt, 1933-tól rendezték meg a kezdők versenyét, melyen a jelentősebb eredménnyel még nem rendelkező motor- és autóversenyzők mérhették össze tudásukat. A korszak sajátosságaként értelmezhető, hogy olykor még a motorsport is nemzeti és katonai jelleget öltött. Ennek egyik példája a Frontharcos túraút, amelyet 1934-től kezdve évente megrendeztek. A versenyek a nagy háborúban elesett hősöknek állítottak emléket, illetve azt a célt szolgálták, hogy próbára tegyék az autósok és motorosok állóképességét és harcedzettségét. A versenyzőknek egy 1200 kilométeres vagy azt meghaladó távot kellett teljesíteniük megállás nélkül, 24 óra leforgása alatt.

A második világháborút követően új korszak kezdődött az autósportban. A Király Magyar Automobil Club immár Köztársasági Magyar Automobil Club néven folytatta működését, de a futamok szervezéséből a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS) Motoros Klubja, illetve a Társadalmi Motoros Sportszövetség és a Magyar Szabadságharcos Szövetség is kivette a részét. Az új politikai vezetés a motorsportokat preferálta, míg az autósok inkább csak a motorkerékpár-versenyek betétfutamain nevezhettek. Ekkor a hosszabb túrautak helyett a kisebb, regionális versenyek kerültek előtérbe. Országszerte rendeztek úgynevezett háztömb körüli motorversenyt, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek. (Forrás: mnl.gov.hu, Heves Megyei Levéltár)

Győrben is hagyománnyá vált

Sok írásos emlék nem maradt fenn a Győrött rendezett háztömb körüli motorkerékpár-versenyekről. Csak következtetni lehet rá, hogy az 1948–1958 közötti tíz évben rendszeresen a Dunántúl és a főváros legjobb versenyzői mérték össze tudásukat, ügyességüket. A versenyek résztvevői Győrből, Szombathelyről, Sopronból, Nagykanizsáról és Pápáról érkeztek, és 500-as, 350-es, 125-ös kategóriákban indultak.

Mosonmagyaróváron is szelték az utcákat

Még meg sem alakult Mosonmagyaróváron a Magyar Szabadságharcos Szövetség, amikor megrendezte az akkor még újdonságnak számító „tömegvonzó látványosságként” emlegetett háztömb körüli motorversenyt. 1948 nyarának elején a Mosonmagyaróvár című hetilap arról számolt be, hogy „Különös sporteseményt jelent Mosonmagyaróváron a vasárnapi háztömb körüli motorosverseny, amelyet motoros szakosztályának megalakulása előtt a helyi szabadságharcos szövetség rendez, az MSZHSZ győri szakosztályának vendégszereplésével”. Ezt egy kerékpárverseny előzte meg. A motorkerékpáros-verseny nyolcezer érdeklődő előtt zajlott le – derül ki a korabeli tudósításból.

A szövetség 1957-ben rendezett háztömb körüli gyorsasági motorversenyt, ahová az ország legjobbjait hívták meg. A MHS pedig 1958-ban Győrön kívül Sopronban, Csornán és Mosonmagyaróváron rendezett versenyt, hogy – mint akkoriban fogalmaztak – „a megye lakosságának, a motorsport híveinek, a motorsport iránti érdeklődését kielégíthesse” (Kisalföld, 1957. 11. 09.). Majd ezek a versenyek kerékpárversenyekké szelídültek. Háromévnyi szünet után, az MHS Vas Megyei Motoros Klubja Szombathelyen rendezett futamot 1962 júniusában. A meghívásos és területi bajnoki számokban csak győri, zalaegerszegi, kőszegi és szombathelyi versenyzők állhattak rajthoz.

Vas Népe, 1962. 06. 16.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.