A „nyugati”eljárásokkal ellentétben itthon maguk a szavatossági reklamációk is vitatottak. Ez kérem a legaljasabb kereskedelmi módszerek egyike, a nálunk már csődbe ment terv- és hiánygazdálkodás torzszüleménye. A szerencse fia, aki hozzájut egy Szamarához, az egyszer előjegyzési kölcsönt ad az államnak, majd kifizeti a kocsi vételárát, amiből 40 százalék az importforgalmi, a fogyasztási és az általános forgalmi adó. Ez még semmi, minden tovább 1 liter benzin megvásárlásakor 17 forintot is fizet az államnak. A garancia éve alatt valahogy összeizzadják az alkatrészeket a szervizek, de egy év elteltével következik a poklok pokla. A vevőt nem érdekli és nem érdekelheti normális piaci körülmények között, hogy egy-egy nagy értékű termék gyártója milyen gondokkal küszködik, lényeg, a pénzééért megbízható, jó árut kapjon. Az NSZK-ban úgy hirdetik a Szamarákat, hogy két év garancia után is 24 órán belül biztosítanak minden alkatrészt, igaz legtöbbször nyugati eredetűt, de ott is ismeretes pl. az indítómotorok kritikán aluli minősége. És milyen nálunk az alkatrész-utánpótlás, erre álljon egy friss példa – írja az automotor.hu.