Állati? Isteni! – 40 éves az egyik legkedveltebb olasz kisautó

Bármilyen kedvesen is hangzik, a Fiat Panda nem az óriáspandáról, hanem a római Empanda istennőről kapta a nevét.

null

Bármilyen kedvesen is hangzik, az olasz Fiat minimalista kisautója nem az óriáspandáról, hanem az utazók patronálójáról, a római Empanda istennőről kapta a nevét.

A legtöbben manapság már légkondicionáló nélkül sem vennének autót, de a 70-es években a hasonló extrák csak a luxusautók esetében játszottak szerepet. Akkoriban fontosabb volt a célszerűség és a megfizethető ár, legalábbis azok számára, akik a praktikum miatt döntöttek az autóvásárlás mellett.

Sokan az addigra már elavult, mégis piacképes Citroën 2CV-re vagy Renault 4-esre szavaztak, amit a Fiat elnöke, Carlo De Benedetti nem nézett jó szemmel, és 1976-ban megbízta az Italdesign stúdió alapítóit, Giorgetto Giugiarót és Aldo Mantovanit egy Fiat 126-osnál nagyobb, de nem nehezebb és nem drágább, egyszerű felépítésű, robusztus kisautó tervezésével. Az inspiráló feladat megmozgatta a két tehetség fantáziáját (Giugiaro a formatervért és a szerkezeti felépítésért, Mantovani a műszaki konstrukcióért felelt), és olyan lelkesen vetették bele magukat a munkába, hogy alig több mint két hét alatt összeállították a Zero projekt vázlatait. Mire azonban bemutathatták volna a terveket Benedettinek, leváltották a posztjáról, pedig a Fiat először kért fel egy külsős céget egy nagyszériás autó tervezésére.

Elképzelésüket végül bemutathatták a vezetőségnek, akik rábólintottak a folytatásra, és több prototípust is rendeltek az Italdesign-tól, melyeket 1978-ban egy zártkörű eseményen fontos ügyfeleknek és kereskedőknek Rustica néven mutattak be, mielőtt a külső-belső formatervet és a műszaki megoldásokat véglegesítették volna. A Fiat ígéretes újdonsága már 1979-ben készen állt a gyártásra. Hivatalos leleplezését az 1980-as Genfi Autószalonon tartották, ahol a Tipo 141-es már Panda néven szerepelt. Az ókori római istennőről, Empandáról elnevezett minimálautó akkora sikert aratott, hogy a következő két hónapban 70 000 példányra futott be megrendelés.

A 4×4-es ötfokozatú kézi váltót kapott rövid áttételű egyessel. Alapesetben kettesből indult, az ötös megegyezett a hagyományos olasz Fiat Panda négyesével.
Fotó: AUTÓ-MOTOR/FIAT

Szögletes lemezei alatt a Panda egy kifejezetten átgondolt munka eredménye volt. Giugiaro úgy tekintett rá, mintha egy katonai helikopteren dolgozott volna, ahol a tömeg csökkentése, a célszerűség és az előre kijelölt felhasználási terület meghatározó, szemben olyan szempontokkal, mint a látvány és a kényelem. Ahhoz, hogy olcsó lehessen, magát a gyártási folyamatot is optimalizálni kellett. A lehető legegyszerűbb karosszériaelemek mellett sík üvegeket kapott, még az ajtózsanérokat sem tüntették el. Olyan felesleges alkatrészeket, mint a nagy és nehéz műszerfal, vagy az epedás ülések, már a korai fázisban elvetettek.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.