Fürt Lajos beszámolója a Lipcsei Vásárról- Múltidézés

Hruscsov elvtárs látogatása külön aláhúzta a Lipcsei Vásár jelentőségét, amit egyébként is aligha szükséges hangsúlyozni. Talán éppen ezért illő, hogy ezúttal ne csak autós szemmel nézzük a vásárt, és megkíséreljük, hogy képet adjunk méreteiről és szputnyikjairól – írja az autómotor.hu.

Itt most nemcsak a három „igazi” szputnyikra gondolunk, amelyeket a tömeg úgy közbefogott a szovjet pavillon előcsarnokában, hogy csak türelmes várakozással lehetett megközelíteni. Ezúttal a vásár nyugat-európai látogatóinak arra a szokására célzunk, hogy „szputnyik”-nak minősítenek mindent, amiben a szocialista világrendszer műszaki-gazdasági haladásának egyik kiugró példáját fedezik fel. Egy-egy ilyen „felfedezés” hatása olykor valóban aligha marad el az első szputnyiké mögött.

Idézzük elsősorban Kína „nagy előreugrását”, amit a lipcsei kiállítás ugyancsak tükrözött. Vásárról-vásárra gyorsan növekedik a cikkek száma, amit Kína már gyárt, bár most – autós szemmel – csupán egy nagy autóbuszt említek újdonságként.

Az NDK „szputnyikjai”: az újonnan felépített komplett iparágak, amelyek korábban Németország nyugati részében voltak honosak. Autóiparáról lapunk már korábban beszámolt. Az újabb „szputnyik” a szerszámgyártás gyors ütemű fejlődése az automatizálás területén, és a repülőgépgyártás, amelyet a négy-sugárturbinás, 72 személyes utasszállító géptípus képvisel.

A „szputnyikok” között sorolhatnók fel országunk lipcsei kiállítását is – ha nem kell volna alkalma a világnak már tavaly Brüsszelben tapasztalni, hogy kis államok is képesek nagy teljesítményekre.

Lipcsében arra is alkalom adódott, hogy más kis országok teljesítményeivel összemérve megállapítsák: imperialista hatalmak függvényeként még természeti kincsekben gazdagabb országok sem fejlődnek olyan ütemben, amilyenre hazánké nem is egyetlen példa a „keleti” államok sorában. A válság gondjaival küzdő tőkés világból Lipcsébe jött vásárlátogatókra szputnyikként hatott a szocialista államok kölcsönös gazdasági segítségének alkotó ereje, és nem kisebb meglepetésként, hogy milyen sok „nyugati” ország és vállalat – élükön nyugat-német, angol és skandináviai világcégekkel – keres kereskedelmi kapcsolatokat a „kelettel”.

A Szovjetunió pavilonjában állandóan nagy tömeg állott a járművek előtt. Itt egy csoportban láthatták a különféle kétkerekűeket és a személyautókat, az 1358 kcm-es 407-es típusú Moszkvicsot, a 2445 kcm-es 59-es Volga modellt, a nyolchengeres, V-motorral rendelkező „Csajka” (Sirály) kocsit és a hatalmas, 5980 kcm-es, ugyancsak V/8 motorral szerelt, 200 lóerős, 8 üléses ZIL 111-et.
Fotó: Autó-Motor

Itt beszámolónk olyan pontjához értünk, ahol már fel kell tennünk autós szemüvegünket, és egy pillantást vetnünk az autók szakadatlan sorára, amely a belvárosból a Műszaki Vásár felé áramlik. Helyesbíteni kell azt a korábbi megállapítást, hogy a Lipcsei Vásár nem autószalon. Igaz: maga a vásár ma sem az, bár a legjobb úton halad, hogy a szocialista világ nemzetközi autókiállításává fejlődjön. De maga a város, a parkoló helyek tömegével, egyetlen hatalmas nemzetközi autókiállítás, amelyen a legújabb típusokat is megtalálhatjuk. A típusokból és a kocsik rendszámából azután megállapíthatjuk, hogy nemcsak abból a 49 államból jöttek ide üzletemberek és érdeklődők, amelyek kiállítottak vagy hivatalosan képviseltették magukat. Erre olyan képekről következtethetünk, mint a tucatnyi parkolóhelyek egyike, ahol szúrópróbaként egy alkalommal vagy ezer gépkocsit számoltunk meg, már a kora délelőtti órákban. A címképünkön látható terület később még jobban megtelt kocsikkal, és már csak távolabbi helyeken lehetett parkolni. És miközben 10-15-perces sétánkat róttuk a Műszaki Vásár (vagy inkább Vásárváros) bejáratához, el-elgondolkoztunk: nem gyorsabb-e ilyen helyen más közlekedési eszköz…

A belvárosban, ahol a közszükségleti cikkek áruminta-vásárát vagy 15, a Corvin-áruháznál jóval nagyobb „Messehaus”-ban rendezik meg, jobb nem is kísérletezni parkolóhely-kereséssel. De hiszen nem is az az 1 km gyalogút a legtöbb, amit meg kell tenni, miután a kocsit ott hagytuk. Hivatalos statisztika szerint 40 km a kiállítás között elvezető „utcák” hossza a vásárházban. Itt legfeljebb kis villamos rollerral lehetne közlekedni, ha a tömegtől lehetne. Egy ilyen kis jármű bizony jól elkelne különösen a Műszaki Vásár területén. Itt, 22 nagy csarnokban szakmai-iparági csoportosításban tanulmányozhatjuk a gépek kiállítását, vagy egy-egy ország teljesítményét. Nem egy csarnok vagy 10 000 m2 alapterületű, a csarnokok között a szabad területen építőipari gépek, daruk, autók szinte áttekinthetetlen tömege. Univerzális vásár ez, a világ legnagyobb ilyen jellegű kereskedelmi műszaki kiállításai közé tartozik, és nemcsak idő, hanem jó lábak is kellenek, hogy megközelítően mindent megnézzünk, ami az automobilizmus barátját érdekli. Bizony, be kell vallani, ez csak részben sikerült, annak ellenére, hogy érdeklődési körünket nem terjesztettük ki az útépítés gépesítésére, a speciális autóipari szerszámgépekre, gépszerszámokra és javító-karbantartó felszerelésre, de még a camping-felszerelésre sem. Ha mindezt mégis felsoroltuk, azért tettük, hogy olvasóink némi fogalmat alkothassanak a vásár méreteiről és sokoldalúságáról.

Az NDK autóiparának teljes seregszemléjét lehetett látni az IFA kiállításán. Fotó: Autó-Motor

Autósnak persze autóról-motorról is kell valamit nyújtani. Az A u t ó – M o t o r jól és gyorsan tájékoztatja olvasóit, így nem könnyű újat mondani. Ezt többek között azért sem tehetjük, mert például a tőkés államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és a többiek – ha az „Étoile Filant” gázturbinás kísérleti versenyautótól eltekintünk – nem a műszaki fejlődés csúcsteljesítményével reprezentálták autóiparukat, hanem, hogy úgy mondjuk, „kereskedelmi cikkekkel”, és ezek között is többségében a speciális, hasznos gépjárművek szerepeltek.

A szocialista államok kiforrott sorozatgyártásuk keresztmetszetét adták az újabb változatokról, mégis érdekes így együtt látni az Elbától a Csendes-Óceánig terjedő hatalmas terület meglehetősen fiatal, és nehéz körülmények között mégis gyorsan fejlődött autóiparának felvonulását.

A folytatásért olvassa el a teljes cikket az Autó-Motor oldalán!

Korábbi cikkünkben egy lopott autók nemzetközi hálózata lekapcsolásának történetét hoztuk el a hetvenes évekből. Német autók ezüst tálcán – Múltidézés.