Négy kerékkel a földön – 1.6-os Lada kombi teszt

A Lada ismét hű volt múltjához és egy minőségi kivitelezésű lakossági alapautóval jelentkezett.

null

Előrebocsátom, ez nem az a teszt lesz, amelyet egy autómérnök-tesztelőtől várhatnak, mert belejátszanak az érzelmeim. Mentségemre szolgáljon viszont, hogy egy mérnök érzelmeit szigorúan racionális szempontok befolyásolhatják, és most ez a helyzet. Volt Kocka-Ladánk, 16 évig szolgált, szerettük. Négy-helyett ötgangos váltóval, takarékosabb motorral, blokkolásgátlóval ma is megfelelne.

Lada Kalina Kombi 1.6 Norma
Fotó: Hilbert Péter, Balogh Bence, Karlovitz Kristóf / AUTOMOTOR.HU

Persze sok mindenben jobbak a mai autók, de sok mindenben rosszabbak is. Nem látni a vezetőülésből a kocsi sarkait, tolatóradar vagy -kamera kell beléjük, erősen döntött üvegeik hőcsapdaként működnek, izomból kell klimatizálni, buta presztízsszempontok szorítják háttérbe a praktikumot. Az ő pénzükből működtetett marketinggépezet pedig meggyőzte a vevőket, hogy az autó nem pusztán közlekedési eszköz, hanem az önkifejezés eszköze, a személyes luxus mobil szigete, tessék áldozni rá!

A formavilága egyszerre letisztult és a mai kor alapautó színvonalának megfelelő
Fotó: Hilbert Péter, Balogh Bence, Karlovitz Kristóf / AUTOMOTOR.HU

Nagyon sokan bedőlnek a reklámhalandzsának, de hogy nem mindenki, arra ékes bizonyíték például a Dacia sikere.

Továbbra is áll a Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszékén egykor engem is oktató Ternai Zoltán mondása: nincs akkora különbség autó és autó között, mint hogy van autód, vagy nincs autód! Ezt ha nem is tudja mindenki így megfogalmazni, érzik az emberek. Igenis van igény alapautókra, és a Lada Kalina éppen ilyen.

A Kalina Kombi futóműve masszívan bírja a földutakat, ezekből vidéken bőven akad.
Fotó: Hilbert Péter, Balogh Bence, Karlovitz Kristóf / AUTOMOTOR.HU

Szélesre nyíló ajtón könnyen szállok be a textilhuzatú ülésre. Egy áldás a régi Lada műbőrjéhez, de az úgynevezett prémiumautók (micsoda ostoba, semmitmondó kifejezés!) valódi bőrkárpitjához képest is. S hadd söpörjek le mindjárt egy másik butaságot is az asztalról: valaki kitalálta, hogy a műszerfalnak és a többi műanyagnak puha tapintásúnak kell lenni, különben snassz, „kopogós”.

Nos, ebben a Ladában egyszer sem kopogott semmi. Mert nem kopogtattam. Ennyi.

Viszont azonnal leellenőriztem a Karlovitz-féle gagyitényezőt. Ezt a mérőszámot úgy kapjuk, hogy elosztjuk a valamelyik fokozatba kapcsolt váltókar lötyögésének mértékét az üresben ide-oda mozgathatósággal. Drága kocsikban is előfordult, hogy csaknem ugyanakkora volt a két elmozdulás, így egyhez közeli szám lett a gagyitényező. A Lada váltókarjának megvezetése precíz, öröm is kapcsolgatni vele, egyáltalán nem gagyi. A gyorsulás, a kanyarvétel még némi örömautózásra is megfelel, csak az egyenesben indifferens, béna kormány zavart, de lehet, hogy ez nem a kormánymű hibája, hanem a tesztelt példány futóműbeállításáé.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Diszkontluxus – A Lada nem vész el, csak átalakul

Már 3 millióért is lehet csúcsfelszereltségű, automata szedánt kapni – Lada-jellel az orrán – írja az automotor.hu.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.