Elég, ha annyit mondunk, Bobby Merci, máris mindenki látja maga előtt a piros kabrióban a Dallas jószívű olajmágnását, aki az eredeti sorozat 14 évadából 11-ben kitartott a jól bevált SL mellett. Persze több alkalommal is frissebb évjáratra váltottak, de egészen a 80-as évek végéig aktuális maradt az R107-es, hiszen 18 éven át a kínálatban tartották, és még akkor sem számított elavultnak, amikor 1989-ben nyugdíjazták! Előremutató műszaki megoldásai és közmondásos tartóssága mellett karakteres megjelenése is hozzájárult, hogy manapság legalább olyan kedvelt, mint annak idején, csak éppen a veterán autóra vágyók körében.
R, mint roadster
A 60-as évek végén a németek csak egyvalamiben lehettek biztosak a W113-as SL, vagyis a Pagoda utódjának tervezésekor, hogy az USA piacán tárt karokkal várják az új modellt. A korszak vásárlóinak egyre magasabb elvárásai sem okoztak akkora fejtörést a tervezőknek, mint az amerikai közlekedési hatóság szigorú előírásai. Nemcsak a károsanyag-kibocsátás tekintetében kellett biztosra menniük, hanem a nyitható tetejű autókra vonatkozó biztonsági előírások esetleges változásainak is meg kellett felelniük, ezért hosszas gondolkodás előzte meg a koncepció véglegesítését. 1968-ig még nem volt biztos, hogy vászontetős kabrióként kínálják majd az SL-t, vagy a targatetős megoldást választják, végül Hans Scherenberg, aki fejlesztési vezetőként vett részt a projektben, úgy döntött, hogy vászon- és keménytetővel is használható, kétüléses roadsterként dobják piacra. A praktikus kiegészítővel nemcsak a téli körülményekre készítették fel a W, mint Wagen, vagyis autó helyett R, mint roadster betűvel jelölt 107-est, hanem a karosszéria színére fújt alkatrésznek köszönhetően akár kupéként is megállta a helyét.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.