Tudtad, hogy megfelelő szigeteléssel akár 30%-kal kisebb lehet a fűtésszámla? Ráadásul ha kevesebb tüzelőanyagot használunk fel, csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, amely a globális klímaváltozás egyik fő oka.
Tudtad, hogy megfelelő szigeteléssel akár 30%-kal kisebb lehet a fűtésszámla? Ráadásul ha kevesebb tüzelőanyagot használunk fel, csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, amely a globális klímaváltozás egyik fő oka.
Korszerű hőszigetelés
Ma már nélkülözhetetlen a megfelelő hatásfokú hőszigetelés, amely komoly költségcsökkentő tényező, fűtésszezonban a hőveszteséget, nyáron a hőterhelést mérsékli, emellett megoldást nyújt a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódás problémájára. Elengedhetetlen a kívánatos komfortfokozat megteremtéséhez, az ideális hőmérséklet és páratartalom biztosításához.
Hőveszteség
A rossz szigetelésű ablakok komoly problémákat okozhatnak. A nyílászárók miatti hőveszteség négy módon alakulhat ki: szivárgással, amikor a levegő ki- és beszivárog a réseken és hézagokon keresztül; vezetéssel, amikor a hő áthatol az üvegen; sugárzással, amikor a hőenergia egy meleg tárgy felől áramlik a közelben lévő bármilyen hűvösebb tárgy felé, míg a hőmérsékletük ki nem egyenlítődik (ez akár 65%-os hőveszteséget is okozhat); valamint konvenciós áramlással.
Utóbbi lényege, hogy a meleg levegő felfelé, a hideg levegő pedig lefelé áramlik, eltérő relatív sűrűségük miatt – ez a magyarázata, hogy a rossz szigetelésű, jeges ablaküveg belső felületéről a hideg levegő a padló felé halad, és még több hideg levegőt szív be az ablak felől. A fenti mozgás természetesen komoly hőmérséklet-csökkenéshez vezet az adott helyiségben.
Új nyílászárók
Egy épület szigetelésében fontos szerepet játszanak a nyílászárók. Az új ablakok kiválasztásánál tehát ügyeljünk arra, hogy mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjével kalkuláljunk.
Utólagos ablakszigetelés
A megengedettnél nagyobb légáramlást okozó hézagok azért jöhetnek létre, mert a tok és a szárny közötti ütközőfelületek nem simulnak össze megfelelően, illetve a tok és a falszerkezet közötti hézag tömítése nem tökéletes. Az így keletkező hézagokat mindenképpen tömíteni kell, olyan szigetelőanyagokkal, amelyek rugalmasan változnak a hézag nagyságától, formájától függően. A svéd nútmarásos technológia során például szilikonos tömítőanyagokat alkalmaznak.
A technológia előnye, hogy nincs szükség bontásra, cserére, az anyag hőálló, élettartama 10-12 év –40 és 200 °C között, emellett nem károsítják a háztartási tisztítószerek. A hagyományos faablakok szigetelése tehát ezzel az eljárással eredményesebben javítható, mint az üvegrétegek számának növelésével vagy az üvegezés típusának megváltoztatásával.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
Egyre vastagodó hőszigetelés a házakon
A hőszigetelés vastagságának a 2021. január 1-je utáni új építésű lakóépületek esetén előírt közel nulla energiafelhasználás elérése érdekében minden kétséget kizáróan növekednie kell. Ez azonban nem feltétlenül jelenti az építési költségek drasztikus emelkedését. Egyet viszont biztos jelent: energiatakarékosabb épületeket, tehát kevesebb energiaköltséget. Vegyük most górcső alá a hőszigetelés kérdését, sőt forintosítsunk is szakértők segítségével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.