A Bakonytól a Balatonig – Ilyen látvány fogadja a szentbékkállai kilátónál

A 369 méter magas Fekete-hegyen áll a szentbékkállai, háromszintes Eötvös Károly-kilátó, ahova felkapaszkodva lenyűgöző panoráma fogadja a turistát.

null

Innen az egész Káli-medencére, a Hegyestűre, a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balaton medencéjére rálátni. A fonyódi kettős hegy is jól kivehető, nyugat felé pedig a Keszthelyi-hegység laposan elterülő domborulatán pihenhet meg a tekintet, előtte a Szigligeti-öböl és a jellegzetes csúcsok tűnnek fel. A kilátó 1950-ben bazaltkőből épült, amit 1978-ban vörösfenyőből készült torony váltott fel, ez villámcsapás miatt használhatatlanná vált. 2010-ben építették át, felhasználva a megmaradt főgerendákat. A kilátónál halad el az országos Kéktúra útvonala.

A kilátónál halad el az országos Kéktúra útvonala
Fotó: Pezzetta Umberto / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Túrára hív a Káli-medence

Ha nyár, akkor Balaton – gondolják sokan, és szinte elképzelhetetlennek tartják a nyaralást legalább egy pár napos balatoni pihenés nélkül. Pláne igaz volt ez az idei szezonban, amikor a vírus miatt nem ajánlották a külföldi utazásokat. Ősszel azonban általában kihalnak a balatoni kirándulóhelyek, utcák, és a nyaralók környékén is csend honol – írja legutóbbi számában a Fanny magazin nyomán a Vasárnap Reggel.

Pedig nem feltétlenül kellene ennek így lennie, hiszen még most, novemberben is érdemes kiruccanni egyet a magyar tengerhez. A számtalan gyönyörű vidék közül is kiemelkedik a Zánka és Ábrahámhegy közötti partszakasz felett elhelyezkedő térség, a Káli-medence.

Hegyestű

A Zánka és Monoszló határán fekvő hegység sokak kedvencei közé tartozik. A 337 méter magas tanúhegy megmászása már önmagában egy kisebb kaland, de a bányászat során lecsupaszított bazalt nem csak a csodálatos kilátás miatt érdekes. A 8 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredménye lenyűgöző, a különleges formájú kőzetben még néhány ősi lelet lenyomatát is felfedezheti az ember.

Mindszentkálla

A kirándulások során kihagyhatatlan ez a bájos, már az ókorban is lakott falu. A 330 méteres Kopasz-hegy páratlan panorámája és a híres Kőtenger gondoskodik arról, hogy itt se legyen hiány természeti látnivalókban. A község, több környező faluhoz (Köveskál, Szentbékkálla) hasonlóan,

a honfoglalás kori Kál nemzetségről kapta a nevét. 1277-ből származik az első írásos forrás, amiben megemlítik a települést.

1324-ben már saját nevén szerepel: „Villa Omnium Sanctorum Kaal”. 1333-ban a Pápai Tizedjegyzék is említi a falu papját. A török 1548-ban teljesen fölégetik a falut, de az (hamar) újra benépesül, kiegészülve máshonnan jövő, főképpen magyar nemzetiségű telepesekkel. Ma is még több ősi rom található a környéken.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.