Kiadó üzlethelyiséget az ingatlan hirdetési portálokon is találunk szép számmal, azonban ne feledkezzünk el az adott terület önkormányzati bérbe vehető helyiségeiről sem. Az önkormányzati vagyon privatizációjakor sok helyiség maradt önkormányzati tulajdonban éppen azzal az elgondolással, hogy a helyiség bérbeadásából jelentős bevétele származhat az önkormányzatoknak.
Ezen kívül érdemes megkeresni a közös képviselőket is, hiszen sok esetben a társasháznál is éltek azzal a lehetőséggel, hogy az utca fronti üzlethelyiség a tulajdonostársak közös tulajdonában maradt, így azt a társasház jogosult hasznosítani, és az ebből befolyó bevétel a társasház bevételét fogja gyarapítani.
Mielőtt bérleti szerződést kötünk egy üzlethelyiségre, feltétlenül nézzük vagy nézessük meg műszaki szempontból is a helyiséget. Nem egy esetben előfordul, hogy például egy szuterénben vagy pincében, remek helyen lévő helyiség lambériázott vagy dohos szagúnak tűnik. Ebben az esetben gyanakodhatunk arra, hogy a vízszigetelés nem megfelelő, amely azon kívül, hogy kellemetlen szaggal jár, a helyiségben tartózkodó vagy oda látogató személyek egészségre is káros lehet.
Feltétlenül ellenőrizzük, hogy a fűtés és hűtés megoldott-e, van-e biztonsági védelem, tűzriasztó rendszer, és ha a helyiségben nincs kialakítva vizes blokk, vagy csak egy WC van, akkor ez elegendő lesz-e az üzlethelyiségben végezni kívánt tevékenységhez.
Ne felejtsük el ellenőrizni a közüzemi szolgáltatások mérésére szolgáló órákat! Ennek hiányában tisztázni kell, hogy milyen átalány mennyiség után vagy átalány összeget kell majd fizetni a bérbeadó felé.
Az üzlethelyiséget abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy a benne folytatni kívánt tevékenységhez kell-e a társasház hozzájárulása (pl. éjjeli szórakozóhely esetén), illetve a helyi önkormányzattól, illetve a jogszabályban meghatározott szakhatóságoktól (pl. NÉBIH, Katasztrófavédelem stb.) kell-e hozzájárulást beszerezni, kell-e például az önkormányzati rendelet szerint parkolót biztosítani. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása azért is szükséges, mert nagy valószínűséggel a helyiség átalakítására lesz szükség, amelynek feltételeit azonban már a bérleti szerződésben rögzíteni kell.
A bérleti szerződésben rögzíteni kell a bérlet időtartamát, amely a lakásbérletnél általánosan jellemző egy év határozott időnél általában hosszabb. Helyiségbérlet esetén a bérlőnek szinte mindig átalakítást kell végezni a helyiségben, amelynek költségét ki kell tudja termelni az üzlet, így érdekelt abban, hogy hosszabb távon biztosítva tudja a helyiséget. Az már külön tárgyalás és megállapodás kérdése, hogy a bérbeadó hajlandó-e az olyan jellegű beruházások és átalakítások egészét vagy részét maga is finanszírozni, amely az üzlethelyiség értékét valójában növeli. Ilyen lehet például, ha a fűtést korszerűsítik, vagy a nyílászárókat hőszigeteltekre cserélik.
Alapszabály, hogy minden az ingatlant érintő átalakítást megelőzően a bérbeadó, illetve, ha ez más személy, akkor a tulajdonos hozzájárulását kell kérni a munkák elvégzéséhez. Alapszabály az is, hogy a bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor az általa létesített, kizárólag az állag sérelme nélkül leszerelhető tárgyakat viheti el. Például egy légkondicionáló berendezés kiépítésekor, a bérlő kizárólag a készüléket magát szerelheti le, azonban a falban vagy a falon található kiépített vezeték a helyiségben kell maradjon.
A teljes cikk további fontos tudnivalókkal ITT olvasható el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.