A koleszterin a testzsírok egyik típusa, és két úton kerülhet a szervezetbe. Egyrészt az élelmiszerekkel vihető be, tehát életmódunk miatt emelkedhet meg a szintje, másrészt a májunk is termeli. A koleszterin ugyanis egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a sejtek alkotóeleme, fontos szerepet játszik a hormontermelésben és a D-vitamin-szintézisben– olvasható a Mindmegette cikkében.
Fotó: PIXABAY
Ám ha túl magas a szintje a vérben, az káros a szív- és érrendszer működése szempontjából. Amennyiben az LDL-koleszterin mennyisége tartósan megnő, az érfalakon zsír- és kalciumlerakódások jöhetnek létre, így az erek beszűkülhetnek vagy elzáródhatnak. Ez a folyamat az érelmeszesedés, aminek a hosszú távú következménye lehet stroke, koszorúér-betegség, illetve károsodhatnak egyes szervek és izmok is.
A testsúlytól is függ, veszélyes-e
A magas koleszterinszint nem produkál egyértelmű és látványos tüneteket, vérteszt nélkül senki sem érezheti, hogy magasak vagy normálisak az értékei.
Ezért fontos a laborlelet, amelyen nemcsak a közismert LDL- („rossz”) és HDL- („jó”) koleszterin mennyiségét tüntetik fel, de az összkoleszterin- és a trigliceridértékeket is. Utóbbiak a táplálékkal felvett zsírok fő alkotórészei, amelyek – a zsírsejtekbe jutva – elraktározódnak a szervezetben. A test legfőbb energiaforrásaként szolgálnak, valamint sok hormon felépítésében részt vesznek, tehát a jelenlétük fontos az egészségünk szempontjából.
Ha alacsony a trigliceridszint, az májbetegségre, pajzsmirigy-túlműködésre, illetve emésztési zavarokra utalhat, ha viszont túl magas, az szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet.
A vérzsírok mennyiségére vonatkozó adatokat sosem külön-külön, hanem együtt kell értékelni.
Önmagában az még nem kimondottan veszélyes, ha valakinek kicsit magasabb az összkoleszterinszintje, de ha ehhez hasi elhízás, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség, mozgásszegény életmód is társul, az együttesen már komoly rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
