A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a fix 3 százalékos törlesztőrészlet biztonságot nyújt a lakásvásárlóknak, és a program segíti a családalapításban gondolkodókat is.
A válaszadók több mint négyötöde fontosnak tartja, hogy a családok saját tulajdonú ingatlanban éljenek, kétharmaduk szerint pedig jobban megéri a hitelt törleszteni, mint az albérletet fizetni.
Az Otthon start program fix 3 százalékos 25 éves futamidejű, legfeljebb 50 millió forintos kamattámogatott hitelt kínál az első lakásukat vásárlóknak. A KINCS szeptemberben végzett kutatásából kiderült, hogy a magyarok elsöprő többsége, 92 százaléka hallott már az Otthon start programról, 16 százalék pedig tervezi, hogy ő vagy valamelyik családtagja felveszi a hitelt.
A használt lakás a hitelfelvevők slágere
A felmérésből kiderült, hogy a hitel felvételében gondolkodók harmada saját maga köteleződne el, de legtöbben, vagyis 42 százalék a gyermekének vásárolna ingatlant. Saját maguk részére legnagyobb arányban a 30–49 évesek igényelnék a hitelt.
Az érdeklődők 22 százaléka 11–20 millió forint közötti összegben gondolkodik, míg 21 százalék a maximálisan felvehető, 50 millió forintos hitelt tervezi igényelni.
Ugyanilyen arányban (21 százalék) vannak azok is, akik 21–30 millió forint közötti összeget céloznak meg. A megkérdezettek és családtagjaik többsége, 62 százalék az Otthon start programhoz szükséges önerő előteremtését elsősorban saját megtakarításból tervezi, harmaduk szülői segítséget (32 százalék), csaknem negyedük állami támogatást – például babaváró támogatást – venne igénybe ehhez (23 százalék). A válaszadók közül a szülők 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy segít gyermekének az önerő biztosításában. A legtöbben 5–10 millió forint közötti önerőt vállalnának a hitel mellé.
A felmérésből az is kiderült, hogy a többség használt lakás (43 százalék) és családi ház (37 százalék) vásárlására fordítaná a hitelt.
Új lakás vásárlását az érintettek tíz százaléka fontolgatja. A legtöbben községben (31 százalék) terveznek ingatlanvásárlást, de sokan Budapesten (23 százalék), megyei jogú városban (22 százalék) vagy kisebb városban (több mint 20 százalék) keresnek új otthont.
