Sokan azt gondolják, hogy ami a csemegepultban található, húsból készült és szeletelt, az mindenképp felvágott. Csak részben van igazuk, hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv a húskészítmények között négy nagy termékcsoportot és kiemelt kategóriákat is megkülönböztet. A felvágottak, a szalámik, a sonkák és az érlelt kolbászok mellett nevesíti többek közt a párizsit, a virslit vagy az angolszalonnát is.
Mindegyik esetében különböző követelményeknek kell megfelelnie egy terméknek, hogy az adott név a címkéjén szerepelhessen. Ha a minőséget keressük, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik elnevezés pontosan mit takar.
Nézzünk a címke mögé!
A felvágottak részét képezhetik a kiegyensúlyozott étrendnek, de keressük köztük azokat, amelyeknek legalább 70% a hústartalmuk, alacsony a sótartalmuk és kevés adalékanyagot tartalmaznak. Mindenképp böngésszük végig a címkéket, mielőtt döntenénk. Nézzük meg a hústartalmon kívül a zsír- és a só mennyiségét is, de bátran válogassuk az ízek között.
Mis is az a felvágott?
A felvágott elnevezés már önmagában garanciát jelöl. Szabályozva van ugyanis, hogy minimum mennyi fehérjét (12%), illetve, maximum mennyi vizet (70%, ami nem csak hozzáadott vizet jelent, hanem a húsban természetesen jelen lévő vizet is), zsírt (35%) és nátrium-kloridot (2,2 %) tartalmazhat. Ha egy termék valamelyik kritériumnak nem felel meg, akkor nem viselheti a felvágott nevet. Ha a csomagoláson azt olvassuk, hogy „szelet”, akkor az azért van, mert hiába tűnik annak, nem nevezhetik felvágottnak, mivel valamelyik követelménynek nem felelt meg. A felvágottak hústartalma legalább 50%, lehetnek füstöletlenek, füstöltek vagy füst ízesítésűek is.
A párizsi nem felvágott
A párizsit nagyon sokan a felvágottak közé sorolják könnyű szeletelhetősége miatt. Ezt tévesen teszik, hiszen a párizsiban nincsenek húsmozaikok, így nem nevezhetjük felvágottnak. A párizsi egy teljesen különálló termékkategória a húskészítmények között.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
