Zöldségekkel is harcolhatunk a klímaváltozás ellen!

A környezetvédelem kevésbé ismert eszköze az étkezés megváltoztatása lehet: növényi étrenddel csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás.

null

Apró lépésekkel és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívákra történő váltással is tehetünk a károsanyag-kibocsátás ellen – állítja a mindmegette.hu cikke.

A környezetvédelem kevésbé ismert eszköze az étkezés megváltoztatása lehet: kutatók szerint a jelentős hús- és tejtermékfogyasztás hozzájárul a klímaváltozáshoz, míg a növényi étrenddel csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás.

Fotó: Pixabay

Ha a környezetvédelem kerül szóba, szinte unalomig ismételt tény, hogy a különböző műanyagok egyre nagyobb problémát okoznak világszerte, a klímaváltozás pedig az élet számos területére negatív hatással lesz. Egyéni szinten is egyre többen foglalkoznak a fenntarthatósággal és igyekeznek figyelni a környezetre, szelektíven gyűjteni a szemetet és takarékoskodni az energiaforrásokkal. Kevésbé kap figyelmet ellenben az étkezés annak ellenére, hogy jelentős hatása van a környezetre. A növényi alapú étrendnek például alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátása, mint a húsevésnek, a helyben termelt klímabarátabb, mint amit távolról szállítanak, a szezonális jobb (nem csak a klíma szempontjából), mint az üvegházi vagy a primőr*.

SZÁMÍT, MIT ESZÜNK

Az ENSZ 2019-es tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőfeszítések hatásai jelentősen elmaradnak a várakozásoktól, ha nem lesz drasztikus változás a globális földhasználatban, a mezőgazdaságban és az emberek étrendjében. A jelentés szerint például mind az éghajlat, mind pedig az emberek egészsége szempontjából előnyös lenne, ha a gazdagabb országokban az emberek kevesebb húst fogyasztanának.

Elég csak arra gondolni, hogyan termelik az alapanyagokat. A New York Times cikke szerint például, amikor erdőket tüntetnek el azért, hogy helyet csináljanak a gazdaságoknak és az állattartásnak, akkor nagy mennyiségű szén kerül a levegőbe, de hasonlóképpen, a tehenek és juhok megemésztik a táplálékot, akkor metán kerül a levegőbe, ami szintén egy üvegházhatású gáz, de az állati trágya és a rizsföldek szintén nagy metánforrások. A mezőgazdasági gépek üzemeltetése, a műtrágya készítése és az élelmiszerek szállítása pedig mind károsanyag-kibocsátással jár.

Általánosságban elmondható tehát, hogy a marhahús és a bárányhús rendelkezik a legnagyobb környezeti lábnyommal egy gramm fehérjére vetítve, míg a növényi eredetű élelmiszereknek általában kisebb a környezeti lábnyomuk. A tudósok becslése szerint az étrendben bekövetkezett változások hatására 2050-re több millió négyzetkilométernyi föld szabadulhatna fel, és akár nyolc milliárd tonnával is csökkenhetne a globális szén-dioxid-kibocsátás évente.

KIDOBOTT ÉLELMISZEREKKEL ÁRTUNK A KÖRNYEZETNEK

De nem csak az számít, hogyan étkezünk, az élelmiszerpazarlás is problémát jelent. Az ENSZ jelentése szerint  több mint 930 millió tonna eladott étel kötött ki a kukákban 2019-ben világszinten, az Európai Unióban pedig évente átlagosan 88 millió tonna élelmiszerszemét keletkezik. Az uniós előállított élelmiszerek 20 százaléka kerül a szeméttelepekre vagy végzi állati takarmányként, ez a pazarlás pedig évi több mint 140 milliárd euróba kerül a gazdaságnak. A pazarlás nem csak a gazdagabb országokat érinti. Az ENSZ adatai szerint a háztartások átlagosan 11 százalékát dobják ki az élelmiszereknek, ezzel pedig jelentős mértékben járulnak hozzá a környezetszennyezéshez. A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10 százaléka ugyanis az elfogyasztatlan élelmiszerekhez kötődik. Az élelmiszerpazarlás csökkentésével tehát mérsékelni lehet ezeknek a gázoknak a kibocsátását, illetve lassítani lehet a természet pusztulását, hiszen kevesebb földterületet alakítanának át az élelmiszeripar számára és szennyeznének.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.