Szupererővel megáldott teremtmények uralják a filmvásznat, akik megmentik a világot. A táplálkozásban sem maradunk magunkra: itt a superfoodokat hívhatjuk segítségül fizikai (és mentális) egészségünk védelmében. Mit takar ez a hangzatos név és milyen szuperélelmiszerekkel büszkélkedhetünk a magyar konyhában? – teszi fel a kérdést a mindmegette.hu cikke.
A superfood megjelölés olyan élelmiszerekre vonatkozó marketing fogalom, amelyekről egyesek azt állítják, hogy tápanyagsűrűségük (makro- és mikroelem tartalmuk) kiemelkedő, ebből adódik kivételes egészségügyi előnyük. A kifejezést nem definiálta sem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek sem tudományos kontextusban használják, hisz a superfood a tudomány eszközeivel és módszereivel nem értelmezhető fogalom –noha mindannyian értjük, hogy mire irányulna.
NEM MINDEN SZUPER, AMI ANNAK LÁTSZIK
Bár tudományos bizonyítékok nem álltak rendelkezésre, mégis egyre több, addig ismeretlen, egzotikus és távolról érkező élelmiszer bukkant fel az európai és amerikai piacokon, mint szuperélelmiszer. 2007-re már közel száz olyan terméket illettek ezzel a bűvös szóval, így az Euróapi Uniónak jogszabályt kellett hozni: az ételek, nyersanyagok „superfood”-kén való forgalomba hozatalát betiltották mindaddig, amíg az egészség-nyereségre vonatkozó állítás valamilyen hiteles, tudományos kutatással igazolást nem kapott.
A superfood őrület ráadásul ártalmas is lehet, mivel a megtévesztő név miatt megkérdőjelezhetetlennek tűnik a nekik tulajdonított jótékony hatás, pedig olykor egyenesen valótlant állítanak róluk (ilyen, amikor azt állítják egy élelmiszerről, hogy lúgosít). Esetenként nem is igazán szuperek, pláne nem olyan egyeduralkodó módon mint állítják, azaz más élelmiszerből is gond nélkül lehetne fedezni az adott tápanyagbevitelt.
A superfood jelenséggel párhuzamosan egyes élelmiszerek árnyékba kerülnek és láthatatlanná válnak a félrevezető, hangzatos információk miatt. Az avokádó jótékony hatásáról többet hallhatunk, mint a sárgarépáéról... Nem elhanyagolható az sem, hogy egyes superfoodok felkapottsága tönkreteheti a helyi gazdaságot, élővilágot és így a lakosságot is; illetve a nagy kereslet miatt olyan termelésre kényszerülnek, ami az ökoszisztémát károsítja (pl.: a quinoa az Andok szegényebb lakosainak fő tápláléka volt, majd a nemzetközi kereslet miatt megnőtt ár számukra nehezen megfizethetővé vált).
MI TARTOZIK GLOBÁLISAN A SUPERFOODOK KÖZÉ?
Nos, nincs két egyforma lista. Az biztos, hogy állati és növényi források egyaránt helyet kapnak minden felsorolásban. A teljesség igénye nélkül superfood a spirulina (alga), chia mag, goji bogyó, avokádó, lazac, quinoa, gránátalma, kókusz, kakaó, kendermag, gyömbér, szója, acai bogyó.
HAZAI SUPERFOODOK
A fentieket figyelembe véve ha nagyvonalúak lennénk azt mondhatnák, hogy minden jó minőségű hazai nyersanyag (halak, vadak, tojás, tej, tejtermékek, zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, olajos magvak, gabonafélék, stb.) méltán viselhetné a superfood címkét, hiszen ezek az élelmiszerek is számos, táplálkozástudományi szempontból előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Van azonban néhány olyan hazai alapanyagunk, amelyek valóban különlegesnek számítanak, meglepő az ízük vagy a megjelenésük, ezért maximálisan kielégítik az egzotikum faktort az erre éhes fogyasztók felé – vagy épp valamelyik közkedvelt nemzetközi superfood nagyszerű alternatívájaként szerepelhetnek.
PISZTRÁNG
Az ómega-3-zsírsavak számtalan pozitív egészségügyi hatását ismerjük. Mivel a hazánkban is élő pisztráng ómega-3-zsírsavtartalma kb. 0,7 g/100 g, így ha heti 1 alkalommal elfogyasztanánk 250 grammot ebből a halból, akkor a minimum szükségletet éppen fedezni tudnánk – amennyiben sütőben sütjük és ropogós bőrét is elfogyaszthatjuk, mivel a zsír egy része oda lokalizálódik és az értékes zsírsavakat is ott találjuk. Elkészítése egyszerű, nem időigényes: kb. 20 perc és a hallal harmonizáló zöldfűszerekkel (bazsalikom, oregánó, rozmaring, lestyán, petrezselyem, kapor), fokhagymával változatosan kombinálva tökéletes fogás készíthető.
LENMAG
A lenmagból sajtolt lenmagolaj kiváló növényi ómega-3-zsírsav-forrás, élelmirost-tartalma magas, így mag és magtöret formában is nagyon jó rostforrás. Értékes zsírsavtartalma elsősorban teljesen apróra őrölt, és leginkább lenmagolaj formában hasznosul. A lenmag kimagasló egészségügyi előnyeit számos vizsgálat igazolta: csökkenti a magas vérnyomást és vércukorszintet; az étkezés utáni vércukor-emelkedés késleltetésével segít a metabolikus szindróma megelőzésében; részt vesz az oxidatív stressz következtében kialakuló gyulladásellenes folyamatok támogatásában; gátolja a koleszterin termelődését és felszívódását. A lenmagolaj, magas telítetlen zsírsavtartalma miatt könnyen oxidálódik, így fontos, hogy hőtől és fénytől védjük, tároljuk hűtőben!
CSIPKEBOGYÓ
A csipkebogyó egy tipikus superfood abból a szempontból, hogy nem szokványos, nem használjuk a mindennapokban és kicsit homály fedi a gyakorlati felhasználását is. Antioxidáns hatása egészen kimagasló, ezzel van összefüggésben, hogy fájdalomcsillapító hatásáról is beszámoltak vizsgálatok. Szárítás során veszít ugyan C-vitamin tartalmából, de még így is jelentős forrás lehet számunkra, ha a bogyót nem forrázzuk, hanem hideg vízben 12 órát áztatjuk teakészítéshez.
HOMOKTÖVIS
Az apró, narancssárga bogyós gyümölcs jelentős antioxidáns (flavonoidok) forrás, így rendszeres fogyasztásával szerepe lehet a legtöbb civilizációs betegség kialakulásának csökkentésében. A magolaj a máj méregtelenítő folyamatait támogatja, emellett E-vitamin-tartalmának köszönhetően gyulladásellenes hatású. A homoktövissel leggyakrabban préslé vagy gyümölcslésűrítmény formájában találkozunk, de homoktövis-magolaj is elérhető már. Utóbbit zabkásában, gyümölcsös joghurtban elkeverve is fogyaszthatjuk.
ASZALT SZILVA
Az aszalt szilva elsősorban azért került ebbe az aktuális superfood gyűjteménybe, mert hazánkban okosan terveznünk kell a szezonalitás miatt. A téli hónapokban, mikor a friss gyümölcs hiánycikk, csak a jól tárolható alma, körte, birs és a kisebb mennyiségben elérhető hazai citrom és kivi van, akkor hasznosak az alternatív források, az aszalványok. Az aszalt szilva bár valóban remek rostforrás, sokkal több, mint szükség esetén egy kis hashajtó hatású rágcsálnivaló: a szárítás során bár egyes mikroelemek mennyisége csökken, számtalan fitonutriens koncentráltan lesz jelen és a daganat-preventív, egészségtudatos étrend része lehet. Ha aszalt szilvát vásárolunk, figyeljünk arra, hogy hozzáadott adalékanyagot ne tartalmazzon az aszalvány!
KÉKSZŐLŐ
A kékszőlőben található jótékony növényi hatóanyag a rezveratrol, egy szerteágazóan kutatott polifenol, melynek szerepe lehet számtalan anyagcserezavarral összefüggő betegség előfordulásának csökkentésében és kezelésében is. Egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a bélflóra egészségre gyakorolt hatása, és úgy tűnik, a kékszőlő antioxidáns vegyülete kedvező hatású lehet a bél mikrobiom összetételére és a gyulladásos folyamatok csökkentésére. A szőlőmag és héjőrlemény megjelenésében a karob porra vagy egy világosabb kakaóporra hasonlít leginkább. Felhasználhatjuk kásák, smoothie-k, turmixok, kenyér és sütemény krémek dúsítására.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
