A WHO definíciója szerint az elhízás olyan zsírszövet-felszaporodás, amely egészségkárosító következményekhez vezethet, éppen ezért betegségként kategorizálták.
Orvosi értelemben 30 kg/m2 feletti testtömegindex esetén beszélünk elhízásról. Magyarországon a teljes felnőtt lakosság 64 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – bátran állíthatjuk tehát, hogy nehéz és beteges nemzet vagyunk. A COVID több szempontból is megváltoztatta az életünket, és nem minden szempontból jó irányba: egy friss felmérés szerint ugyanis az emberek nagy része kevesebbet mozog és lényegesen többet stresszel, mint a pandémia előtti időkben. Ebből egyenesen következik, hogy a súlyproblémákkal küzdők száma is egyre nő – olvasható a mindmegette.hu cikkében.
Az esetek nagy többségében az elhízás egy komplex állapot, amelynek kialakulásában a genetikai adottságok és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Sajnos az utóbbi 30-50 évben az elhízást előidéző környezeti hatások egyre erőteljesebben jelen vannak a mindennapjainkban, az autóipar előretörése, a rengeteg tévécsatorna, a korlátlan internetezés lehetősége, a feldolgozott, tartós élelmiszerek elterjedése és a helytelen fogyókúrás módszerek népszerűsége egyaránt negatívan befolyásolja az életünket
– mondja dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás program megalkotója. A fokozott súlygyarapodás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem súlyos egészségügyi probléma. A túlsúly, illetve az elhízás ugyanis maga után vonja a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri panaszok és a daganatos betegségek kockázatának növekedését.
A szakemberek szerint a könnyen kiszámolható BMI-értéknél jóval lényegesebb az elhízás típusa, ugyanis főleg a hasra rakódó zsírréteg jelent komoly rizikófaktort és okoz betegséget. Sajnos az érintettek háromnegyed része a veszélyeztetett alma típusba tartozik.
A szív-ér rendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából bizonyítottan kockázati tényező a hasi típusú elhízás – mondja dr. Leé Sarolta belgyógyász, kardiológus. (Egy viszonylag egyszerű módszerrel, a haskörfogat mérésével megállapíthatjuk, hogy érintettek vagyunk-e. Amennyiben a haskörfogat férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm felett van, úgy a szív-ér rendszeri kockázat magasabb.)
A zsírszövetek felszaporodása ilyenkor a zsigeri szervek körül, illetve a hasüreget kötényszerűen fedő hashártyalemezek által képzett redőben történik. Az ide lokalizált zsírszövet igen aktív, kedvezőtlen irányban befolyásolja a zsíranyagcserét, a szénhidrátháztartást, valamint a szervezet hormonális egyensúlyát, így szerepet játszik a magas vérnyomás és koleszterinszint, továbbá a diabétesz kialakulásában, amelyeket közvetlen rizikófaktorként tartunk számon a koszorúér-betegség és a stroke vonatkozásában.
Bár az ilyen típusú elhízás főleg a férfiakra jellemző, a menopauzát követően a nőknél is gyakrabban megfigyelhető. A hajlam örökölhető, a genetikai adottságoktól függ.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
