Húsvét vasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is: húst veszünk újra magunkhoz. Az ünnephez pedig számos olyan gasztro-hagyomány tartozik, amit a mai napig megőriztünk – olvasható a mindmegette.hu cikkében.
TOJÁS, MINDEN MENNYISÉGBEN
A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, azaz a húsvétot, a hívők tojást ajándékoztak egymásnak. A tojás az egyik legősibb áldozati étel, ugyanis egyszerre jelképezi az életet és az újjászületést. Azóta a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. A hidegtálakon szerepelve, tojáskrémként, tojássalátaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható.
Továbbá igen elterjedt a csokitojás és a hímes, piros tojás is - ez utóbbi Jézus vérét is szimbolizálja. Egy legenda szerint, amikor Krisztus a kereszten függött, egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni előtte, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. Régebben húsvét hétfőn a tojás színe jelzésértékkel is bírt: ha a lány piros tojást adott a fiúnak, fogadta az udvarlását, a zöld színűre festett tojás viszont a kikosarazást jelentette.
HÚSVÉTI FŐTT SONKA
A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvéti menüsornak, amit rengetegféleképpen fogyaszthatunk. Ehetjük hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle sonkalevest, vagy akár meleg főételt, például sonkás-brokkolis pitét is készíteni.
Csongrád és Békés megyében népszerű hagyomány volt, hogy a sonka főzőlevébe kolbászt is tettek, majd ebben főzték meg a tojást, hogy ízesebb legyen. Ez pedig nem csak extra ízt adott a tojásnak, de hasznos is volt, mert a télen készített vékony kolbász húsvétig a száraz levegő miatt már túlzottan kiszáradt, a főzés pedig felpuhította.
A TAVASZ KEDVENCE: TORMA
A torma amellett, hogy a tavasz egyik nagy slágerterméke, a húsvéti asztal kötelező elme is. Ez az intenzív illatú és aromájú fűszernövény tökéletesen kiegészíti a foszlós kalácsot és a főtt sonkát, de szendvicskrémek és sonkatekercsek pikáns összetevője is lehet. A torma egyébként a keresztény hagyomány szerint Jézus keserűségét szimbolizálja, a népi hiedelem szerint pedig különleges illata és íze az ártó szellemeket is távoltartotta.
SÁRGATÚRÓ - ÉDESEN ÉS SÓSAN
A húsvéti menü egyik érdekes eleme, a hajdúsági, szabolcsi gyökerekkel bíró sárgatúró, amit mi magunk is könnyedén elkészíthetünk otthon. Fogyaszthatjuk édesen, sok cukorral - jó betétje lehet bármilyen gyümölcsös krémlevesnek, édes töltelékévé válhat krumpligombócnak, bécsi palacsintának, de rétesbe vagy más süteménybe is belekomponálható. Továbbá a sárgatúró sós, fűszeres változatban is elkészíthető. A húsvéti asztalra kerülhet például snidlinges vagy medvehagymás túró, de kedvünk szerint variálhatjuk pirított baconnel, különféle blansírozott zöldségekkel is.
FOSZLÓS KALÁCS
Magyarországon a hagyomány szerint tormával, retekkel fogyasztjuk a kalácsot húsvétkor, a régi magyar konyhában pedig almával és körtével is kedvelt fogás volt. A déli, mediterrán országokban egyébként hagymával, paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel, aszalt, porcukros datolyával, az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják.
Tipp: A kalácsra akár kenőmájast is tehetünk. A natúr ízek mellett az extrább, ízesített változatokat is kipróbálhatjuk, a medvehagymás verzióval például biztosan nem lőhetünk mellé a húsvéti asztalnál!
Az eredeti cikk elérhető a Mindmegette oldalán.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
