Vannak hajléktalanok, akiken lehetetlen segíteni

Panaszkodnak, közben sem a szociális, sem az idős-, sem a hajléktalanotthon lehetőségét nem fogadják el.

null

Az első helyi női divatáruüzlet alapítója, Piri Lajosné ötven éve kereskedő. Azt mondja, hosszú évtizedek óta ismeri, de dolgozni még nem látta a „kutyás hölgyekként” elhíresült kolduspárost. Úgy tudja, Újvárosban leégett a házuk, azóta hajléktalanok. Mindenki próbált segíteni rajtuk, rengeteg adományt kaptak. Ők viszont inkább csak sétálgatnak, kéregetnek, kiülnek az italbolt előtti padra iszogatni és cigarettázni. Panaszkodnak, jóllehet sem a szociális, sem az idős-, sem a hajléktalanotthon lehetőségét nem fogadták el. Szerinte csak sajnáltatják magukat. A városközponti Prométheusz parkban tengetik napjaikat, mindenki nézi, fényképezi őket, és ők éppen ezt élvezik. Úgy tűnik, életvitelükön nem hajlandók változtatni.

Pedig az utcai pénzkunyerálásra nem lehet berendezkedni – mondja Piri Lajosné. A nyolcvanegy éves hölgy igyekszik mindenkinek segíteni. A közmunkásoknak rendszeresen ad kölcsön, ki három-, ki ötezer forinttal tartozik neki. Hideg üdítőkkel látja el őket. Azt is tudja, hogy Ózsákpusztáról érkeznek. A járat egy nap egyszer jön és megy. Mivel csak későn tudnak hazamenni, számtalanszor megtörtént, hogy Piri Lajosné férje fuvarozta őket, miután végzett a szőlőben. A „kutyás hölgyekről” viszont már letett, mert meg sem próbálnak egyről a kettőre jutni, beilleszkedni.

Piri Lajosné a saját bőrén tapasztalta, hogy van, akin nem lehet segíteni. Hiába minden küzdelem, eljön az a pont, amikor ezt tudomásul kell venni. Ő is feladta, saját fiával sem tartja a kapcsolatot évtizedek óta, mert olyan életmódot folytat. A kutyás hölgyeken megesett a szíve. Éreztetni akarta velük, hogy van emberi kapcsolatuk. A kutyájuknak például húst vett. Pénzt azonban nem ad nekik többé. Tanácstalanságában a polgármesterrel, képviselőkkel is felvette a kapcsolatot, de Piri Lajosné szerint nem csoda, ha ők is tehetetlenek. Nem lehet segíteni azon, aki nem akarja. A saját közegük is kiveti őket, mert bomlasztják a közösséget – tette hozzá.

Fotó: Markovics Kornél

A szabálysértési törvény alapján elküldhetik a szállóra, de visszatérnek

A Városigazgatási és Rendészeti Osztály vezetője, dr. Varga András azt mondta: Szekszárdnak külön szabályozása nincs az életvitelszerű közterületi tartózkodásra vonatkozóan, így a szabálysértésekről szóló törvény, illetve annak végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. A szabálysértési törvény ugyan rögzíti azt, hogy milyen magatartás minősül életvitelszerű közterületen tartózkodásnak, de a szabálysértést nem egyszerű bizonyítani.

A rendőrség mint szabálysértési hatóság járhat el, ha valaki életvitelszerűen közterületen tartózkodik. Ha a hajléktalan együttműködő, akkor nem indulhat szabálysértési eljárás, helyszíni figyelmeztetést kell alkalmazni. Dr. Varga András szerint ráadásul a helyi hajléktalanok legtöbbször nem is közterületen tartózkodnak, hanem magán- vagy állami területen húzzák meg magukat. Ilyen esetben is célszerű a rendőrséghez, vagy az önkormányzat közterület-felügyeletéhez fordulni.

Az intézkedő rendőr feladata elsősorban, hogy a hajléktalanszállóra irányítsa az érintettet, de garancia nincsen arra, hogy nem tér vissza az utcára. Az is előfordul, hogy az illető korábban már tartózkodott a szállón, az ottani szabályokat, viselkedési normákat azonban nem tartotta be, vagy nem is hajlandó betartani.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.