Öt család, 14 ember alkotta a lakosságot, ekkora létszámmal indult a dunaszentbenedeki közösség. Az azóta eltelt három évszázad alatt sok minden történt, a protestáns testvérekkel egybeforrt a mi életünk is, hiszen az 1892-es tűzvész a mi templomunkat is és az épülő református szentegyházat is felégette, de jóban-rosszban együtt voltunk – mondta Pata Jenő Gábor helyi plébános az ünnepi szentmisén.
Fotó: Baon.hu / Zsigmond Enikő
Ez az egység ezen ünnepi alkalomkor is megmutatkozott, hiszen a kis templomot szinte teljesen megtöltő közel százfős közönség soraiban a katolikus hívek mellett reformátusok, a környező települések vezetői és református lelkipásztorai is helyet foglaltak – írja a Baon.hu.
– Háromszáz év magyar történelmi léptékkel is nagy idő. A háromszáz évvel ezelőtt megújult plébániának az ünneplése és hálája hozott minket most össze. De a megújult szó azt jelenti, hogy már korábban is létezett, a feljegyzések szerint az 1330-as években Szent Benedekről már szót ejtettek. Valószínűleg bencés szerzetesek lehettek ezen a tájon, mert ők voltak azok, akik rendalapítójuknak a tiszteletét templomtitulusokban és a dunaszentbenedeki falura is vonatkoztatva kifejezték – mondta beszédében dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, majd Szent Benedek apát jelentőségéről szólt, akinek regulája megformázta egész Európa lelkületét. Ebben az élet minden területéről, például hitről, gazdaságról, kultúráról, betegekkel való bánásról megadta a szempontokat a rendjének, hogy így éljék az életüket.
Az érsek szentbeszédében rámutatott, nem elég napjainkban, hogy vallási hagyományokat, tradíciókat őrzünk, egyre fontosabb a hit jelentősége.
– Hinni az élő Istenben, a feltámadt Krisztusban, és a Szentlélek örömével fogadni, erről kell hitet adnia az egyházközségnek, s erről példát adni. Hinni a Szentháromságban, mert bennünket, keresztényeket ez köt össze – hangsúlyozta.
Fotó: Baon.hu / Zsigmond Enikő
– Szent Benedektől indultam, aki nevet adhatott ennek a településnek, végezetül is tőle, a regulájából idézek: „Isten szeretete elé semmit ne tégy”. E mai szentmisével köszönetet mondunk az Úrnak, és azt kérjük, ennek az egyházközségnek ne csak háromszáz éves múltja, hanem ugyanennyi jövője is legyen – zárta beszédét.
Tűzvész pusztított
A dunaszentbenedeki falu a török idők és a reformáció magyarországi megjelenése előtt katolikus volt, a település neve is erre utal. Szentbenedek falu kegyura a középkorban is a kalocsai érsekség volt. A török korban papot és deákot írtak össze a török hivatalnokok, ami azt feltételezi, hogy Szentbenedek már a középkorban templomos hely volt, bencés szerzetesek látták el a lelkipásztori teendőket. Katolikus templom 1720-ban épült Nursiai Szent Benedek titulussal gróf Csáky Imre érseksége alatt, a korábbi templom alapjaira, és többször bővítették. Az 1733-as összeírás szilárd falú, jó állapotú plébániatemplomról emlékezik meg, mely az 1892-es tűzvésznek esett áldozatul, mely a község főutcáját is jórészt elhamvasztotta. 1893-ban építették újjá.
Fotó: Baon.hu / Zsigmond Enikő
Korábbi cikkünkben beszámoltunk Kabar Sándor atya történetéről, aki képes volt arra, hogy humorral gondoljon vissza saját megaláztatásaira.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
