Háromszáz éves a a dunaszentbenedeki egyházközség

Öt család, 14 ember alkotta a lakosságot, ekkora létszámmal indult a dunaszentbenedeki közösség. Az azóta eltelt három évszázad alatt sok minden történt, a protestáns testvérekkel egybeforrt a mi életünk is, hiszen az 1892-es tűzvész a mi templomunkat is és az épülő református szentegyházat is felégette, de jóban-rosszban együtt voltunk – mondta Pata Jenő Gábor helyi plébános az ünnepi szentmisén.

Fotó: Baon.hu / Zsigmond Enikő

Ez az egység ezen ünnepi alkalomkor is megmutatkozott, hiszen a kis templomot szinte teljesen megtöltő közel százfős közönség soraiban a katolikus hívek mellett reformátusok, a környező települések vezetői és református lelkipásztorai is helyet foglaltak – írja a Baon.hu.

– Háromszáz év magyar történelmi léptékkel is nagy idő. A háromszáz évvel ezelőtt megújult plébániának az ünneplése és hálája hozott minket most össze. De a megújult szó azt jelenti, hogy már korábban is létezett, a feljegyzések szerint az 1330-as években Szent Benedekről már szót ejtettek. Valószínűleg bencés szerzetesek lehettek ezen a tájon, mert ők voltak azok, akik rendalapítójuknak a tiszteletét templomtitulusokban és a dunaszentbenedeki falura is vonatkoztatva kifejezték – mondta beszédében dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, majd Szent Benedek apát jelentőségéről szólt, akinek regulája megformázta egész Euró­pa lelkületét. Ebben az élet minden területéről, például hitről, gazdaságról, kultúráról, betegekkel való bánásról megadta a szempontokat a rendjének, hogy így éljék az életüket.

Az érsek szentbeszédében rámutatott, nem elég napjainkban, hogy vallási hagyományokat, tradíciókat őrzünk, egyre fontosabb a hit jelentősége.

– Hinni az élő Istenben, a feltámadt Krisztusban, és a Szentlélek örömével fogadni, erről kell hitet adnia az egyházközségnek, s erről példát adni. Hinni a Szentháromságban, mert bennünket, keresztényeket ez köt össze – hangsúlyozta.

Fotó: Baon.hu / Zsigmond Enikő

– Szent Benedektől indultam, aki nevet adhatott ennek a településnek, végezetül is tőle, a regulájából idézek: „Isten szeretete elé semmit ne tégy”. E mai szentmisével köszönetet mondunk az Úrnak, és azt kérjük, ennek az egyházközségnek ne csak háromszáz éves múltja, hanem ugyanennyi jövője is legyen – zárta beszédét.

Tűzvész pusztított

A dunaszentbenedeki falu a török idők és a reformáció magyarországi megjelenése előtt katolikus volt, a település neve is erre utal. Szentbenedek falu kegyura a középkorban is a kalocsai érsekség volt. A török korban papot és deákot írtak össze a török hivatalnokok, ami azt feltételezi, hogy Szentbenedek már a középkorban templomos hely volt, bencés szerzetesek látták el a lelkipásztori teendőket. Katolikus templom 1720-ban épült Nursiai Szent Benedek titulussal gróf Csáky Imre érseksége alatt, a korábbi templom alapjaira, és többször bővítették. Az 1733-as összeírás szilárd falú, jó állapotú plébániatemplomról emlékezik meg, mely az 1892-es tűzvésznek esett áldozatul, mely a község főutcáját is jórészt elhamvasztotta. 1893-ban építették újjá.

Fotó: Baon.hu / Zsigmond Enikő

Korábbi cikkünkben beszámoltunk Kabar Sándor atya történetéről, aki képes volt arra, hogy humorral gondoljon vissza saját megaláztatásaira.