Könyv jelent meg az iszlám világ kevésbé ismert valóságáról

A napokban jelent meg dr. Bartha Júlia turkológusnak egy ma sokat vitatott kérdésről, az iszlám világról szóló kötete. A szép kiállítású munka teljesen új nézőpontból ismerteti meg az olvasókat a Kelet, közelebbről az anatóliai törökök világával, gondolkodásával.

Az újonnan megjelent könyvének méltatása során felmerült kérdésre, hogy melyik tekinthető az iszlám valóságának – a muszlim világhoz társuló félelmek vagy a könyvében ezzel szemben békés környezetben élő, mosolygós arcú emberek, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportálnak adott interjúban a turkológus elmondta: –Egyetlen vallás megítélésének sem tesz jót, ha a politika eszközként használja. Dr. Bartha Júlia hozzáfűzte: ez az iszlámra is igaz, amelynek ráadásul országonként, különösen a népi vallásosságban más és más az „olvasata”.

– Én már idestova harminc éve kutatom az anatóliai török kultúrát, sok ezer kilométer utat tettem meg közöttük, megtapasztaltam egy sor olyan dolgot, ami azt bizonyítja, hogy a vallásos török ember jámbor, jóravaló és türelmes másokkal szemben – tette hozzá.

Az egymással törődő és társalgó generációk jelensége Törökországban még sokkal inkább jelen van
Fotó: SZOLJON

A portál azon kérdésére, hogy mi a szerepe az iszlám világban a vallásnak, ellenben a modernizált Európával, ahol ezt a magánügyek közé sorolják, az írónő azt nyilatkozta: – A nyugati világ teljesen kifordult magából. Elveszni látszanak a józan emberi érvek, és már szó sincs a keresztény értékrend védelméről. Ezzel szemben az iszlám világban a szakrális tér és idő markánsan él napjainkban is. Aki abba a kultúrába születik, nem tudja és nem is akarja kivonni magát alóla. Ez a többi iszlámhívő országhoz képest nagyon világi gondolkodású törökországi törökökre is igaz. Bár egyfelől modernek, nagyon is jól emlékezetükbe vésték a klasszikus emberi és egyetemes kulturális értékeket. A vallás meghatározza a mindennapjaikat, akarva akaratlan részesei a különféle szakrális alkalmaknak, melyek egy-egy ünnep alkalmával ki is bővülnek. Például az iftár, a napi böjttörés idején azok is az utcán terítenek a közös vacsorához, akik nem tartják a ramadáni böjtöt. Számunkra tehát különös és sok tekintetben lenyűgöző világ ez.

A teljes interjút ITT olvashatja el.

Az erőszak vagy a béke a vallások nyelve?

Anasz Alabbadi szerint szó sincs a civilizációk összecsapásáról, csak egy kisebbség túszul ejti a hitet saját céljaiért.

– Szervezetük feladata, hogy megelőzzék és megoldják a konfliktusokat az egész világon. Jó sok munkájuk lehet.

– Ahogy mondja, van munkánk bőven. Ugyanakkor szervezetünk annyiban egyedi, hogy egy konkrét területre, a vallások közötti párbeszédre koncentrál. Ugyanis ahogyan a múltban, úgy a jelenben is a vallásokat mindig felhasználják a konfliktusokban. Pedig a történelem arra is megtanított minket, hogy a vallás békét is teremthet.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja.