Múzeumok Őszi Fesztiválján járhattak a kíváncsi érdeklődők

Sokan nem tudják, hogy Békéscsaba mai üde, zöld ligete egykor a csabaiak temetkezési helyéül szolgált. Szakál Veronika elmesélte, hogy a lelkészek tiltakozása ellenére 1844-ben vette kezdetét a temető felszámolása, helyén sétakertet alakítottak ki. A kolerajárvány után – melynek emlékét a koleradomb és egy emlékmű ma is őrzi – a képviselő-testület úgy döntött, „közmulató kertet” létesít. A Múzeumok Őszi Fesztiválján Békéscsabán a Széchenyi-liget múltját, Gyulán a Ladics-ház nagyközönség számára ismeretlen részeit fedezhették fel az érdeklődők.

A múzeum történésze kiemelte, az egykori szent helyet Berger Izsák avatta igazi mulatóhellyé: a kocsmáltatási és vásári jog átengedése fejében a liget szélén épített egy sörházat, pincéjében hat szobából álló gőzfürdővel. A rendhagyó séta közben megtudtuk, a „mulató erdőcske” sokáig Epreskert, Sétakert, Népkert néven volt ismert, hivatalos keresztelőjét 1860-ban tartották, ekkor kapta a Széchenyi liget nevet.

A történész elárulta, a liget a háború után is népszerű szórakozóhely maradt, azonban a pavilon jó ideig kelléktárként és műhelyként szolgált. Felújítása után, 1971-ben nyílt meg az ifjúsági park, de a ’90-es évek elejére az itt álló épület állapota leromlott, életveszélyessé nyilvánították. Szakál Veronika elárulta, az épület sorsa 2007-ben fordult jobbra: a pavilonokat felújították, a nyáriban és a mellette létesített új épületben a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontja kapott helyet. Az épületegyüttes 2009 óta műemléki védelem alatt is áll.

Az érdeklődők megtekinthették az egykori kocsiszínt és az istállót. Bepillanthattak a különleges boltozattal rendelkező pincébe és padlásokra is. A ház hátsó folyosóját is láthatták, ahol annak idején a gyerekek töltötték az idejüket, ha kint rossz idő volt.

Megelevenedtek a korabeli játékok, a porcelán figurák és az ólomkatonák is. A konyhában és a kamrában is olyan különleges tárgyak vezették vissza az időben a betérőket, mint az egyedi lisztes és cukros szekrény, a zsírosbödön, a sparhelt, a mozsarak vagy a tölcsérek, amelyekkel a habot fújták a tortákra. Megnézhetők voltak a befőttes üvegek is, a 19. században rengeteg gyümölcsöt tartósítottak ilyen módon. Feltárult egy újabb zárolt rész, a fürdőszoba is az öntöttvas káddal, a mozaikokat utánzó festéssel, a vörösréz fatüzeléses kályhával és a melegítő hengerrel. A víz melegítését egészen különleges módon a padlásról végezték a cselédek.

A teljes cikket az alábbi linkre kattintva érhetik el.