A Hauszmann-díjat először 2003-ban adták át, Hauszmann Alajos építészprofesszor műegyetemi rektorrá választásának századik évfordulóján. Célja, hogy a legnagyobb múltú hazai építésziskola a díj által ismerje el és segítse a fiatal tehetségek kibontakozását. Peitl Péter lakóházat tervezett Miskolc történeti belvárosába, a Szinva patak partjára.
– Hogyan nyerte el a díjat?
– Annyiban speciális az építészhallgatók helyzete, hogy maga a terv, az épület rajza a diplomamunka, e mellé természetesen szöveges dokumentációval. Ezt kell megvédeni az öttagú bizottság előtt. Ötösre értékelték a munkát, de az érdemjegy nem feltétele a díjnak. Ez annál sokkal szubjektívebb és összetettebb. Maga az épület szépsége csak egy faktor, és nem feltétlenül a legfontosabb. Egy ház tervét millió szempont alapján lehet értékelni.
– Mikor vált világossá, hogy építész lesz?
– Amikor érettségiztem, még nem igazán tudtam, mi akarok lenni, merre tanuljak tovább. Jó voltam matekból, rajzolni is szerettem. A felvételi szempontokat is figyelembe vettem a jelentkezéskor és az egyetem kiválasztásakor, és utólag kiderült, hogy helyes döntés volt. Nagyon megszerettem a szakmát, és örülök, hogy építész lettem.
– Egyértelmű volt, hogy Miskolcra tervezi a diplomamunkát?
– Az egy szép hagyomány, hogy a hallgatók szeretnek a szülővárosukba tervezni házat diplomamunkájukként. Én egy társasházat terveztem, a terv a tavaszi karantén és digitális oktatás alatt készült, így éppen itthon voltam. Egy budapesti egyetemen készítettem Miskolcon a miskolci tervemet. Ez ugyan önálló munka, de normál helyzetben személyesen konzultáltam volna róla a tanáraimmal és a fő konzulensemmel. Így minden online zajlott, maga a diplomavédés is.
– Ez megnehezítette a munkát és a diplomázás folyamatát?
– Igazából nem különösebben. Maga a diplomavédés ünnepélyesebb alkalom lett volna, ha ott vagyok, hiszen az oktatók ilyenkor kézfogással köszöntik az újdonsült építész kollégákat. Ez hiányzott, de technikailag át tudtam adni azt, amit személyes jelenlétnél egy prezentáció formájában kivetítettem volna.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Sárkány a padlón
Aligha lehet nagyobb szakmai kihívás egy iparos számára, mint amikor dualizmus kori kollégáinak csúcsteljesítményét kell reprodukálnia. Márpedig ezt teszik azok a hazai mesterek, akik a Nemzeti Hauszmann Program keretében az elpusztult Szent István-terem rekonstruálására vállalkoztak. A munka közepén járnak, de már most érzékelhető, hogy az újraalkotott nemzeti kincs előtt másodszor is fejet fogunk hajtani.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Liverpool ellen tizenegyest hibázó francia csatárt egyre inkább hiábavalóan védelmezik csapattársai.
Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője szerint 2025-ben véget érhet az orosz-ukrán háború.
Ebből baj lesz.
A hatóságok azonnal reagáltak a bejelentésre.
A királyi gárda angol sztárja nem biztos, hogy azt kapta a meccs után, amit szeretett volna.
Az oroszok célja az lehet, hogy leteszteljék a NATO ötödik cikkelyének működését.
„Rengeteg hazugság, ferdítés, alantas rágalom hangzott el, és az, ami velem történt – alappal gyanakszom –, nem a véletlen műve volt” – fogalmazott Szájer József a Mandinernek adott interjúban.
A biciklisek és az állatvédők is üdvözlik a Fidesz–KDNP kezdeményezését.
Jelenleg 600-700 ezer orosz katona vesz részt az Ukrajna elleni harcban.
Nyolcvan éve épült ki a demokrácia Guatemalában, ám ez nem tetszett az amerikaiaknak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
